A szarvasmarha bursitis a mozgásszervi rendszer betegsége. Gyakori, befolyásolja a termelékenységet. A bursitis okai: a megfelelő ellátás hiánya, a fogva tartás szabályainak megsértése, rossz testmozgás. A statisztikák szerint a bursa sérülések gyakran előfordulnak, amikor a tehenek kemény felületeken (beton, fa) zsúfolódnak, ritka alomcserével.
A tehén bursa kötőszövetből álló szinoviális zsák (lapos zsák). Olyan helyeken található, ahol az ízületek maximális terhelést tapasztalnak, ahol az izmok és inak mobilitása maximális. A táska (bursa) folyadékkal van feltöltve, az ízület közvetlen közelében helyezkedik el és kommunikál vele.
A szinoviális táskák minden típusú gyulladását szarvasmarha bursitisnek nevezik. Szarvasmarháknál a következő bursák érintettek:
A szarvasmarhák bursitisének leggyakoribb oka az ízület mechanikai sérülése. Lehet külső és belső is. Ahhoz, hogy a tejelő tehenek produktívak legyenek, legalább 14 órán át fekve kell pihenniük. A kényelem érdekében ágyneműre van szükségük (széna, szalma, fűrészpor).
Az ízületek, szarvasmarha lábak sérülései (zúzódás, horzsolás) akkor fordulnak elő, ha az ágynemű vékony vagy hiányzik. A tehén ugyanis fekvéskor 30 cm magasságból a padlóra esik. Fizikailag nem tud simán leesni.
Ma a gumiszőnyegek alacsony költségük miatt népszerűek a gazdálkodók körében. Ágyneműnek használják. Elég kemények. Ha nem fedi le őket szalmaréteg, akkor a szarvasmarhák a horzsolásokon és lábzúzódásokon kívül hipotermiát és mindennek következtében bursitist is kapnak.
A statisztikák szerint az állatállomány akár 11%-a szenved térd-, csánk- és kéztőízületi bursitisben, ha az állományt alom nélkül tartják. A szarvasmarha bursa sérüléseinek egyéb okai:
Sérülések esetén a szinoviális táska nyújtása, elmozdulása, ami gyulladáshoz vezet. A fertőzés (tuberkulózis, szepszis, brucellózis) egy másik, nem kevésbé gyakori oka a szarvasmarha ízületi zsákjának gyulladásának.
A szarvasmarha bursitis akut vagy krónikus formában fordulhat elő. A gyulladásos folyadék (váladék) szerkezete és a szövetek változásai szerint a betegség típusokra oszlik:
Ez utóbbi oka a mechanikai irritáció, amely a táska üregében és az ízületet körülvevő szövetekben vérzést okozott. Az aszeptikus bursitis jelei:
A krónikus aszeptikus bursitis típusai, tünetei a táblázatban láthatók.
Az aszeptikus bursitis típusa | A váladék jellemzői |
Savós | Folyékony, plazmából és vérzárványokból álló |
Savós rostos | Fibrin van jelen |
fibrines | A hámsejtekből álló nagy fibrin részecskék kitöltik az egész üreget |
csontosodó | A bursa üregét rostos szövet tölti meg, amelyben urát és kalcium sók rakódnak le |
A fibrin egy fehérje, amely a vérplazmában termelődik. Eltömíti a táska (bursa) sérült ereit. Ez a falak megvastagodásához, a kötőszövetek burjánzásához, gerincek, hidak kialakulásához vezet.
Ha nem kezelik, a szarvasmarhák az aszeptikus bursitis minden szakaszát megtapasztalhatják, az akuttól a krónikusig. Akut formában először duzzanat jelenik meg a gyulladás területén, a tehén erősen sántít. Tapintással folyékony váladék jelenléte érezhető.
A krónikus savós, savós-rostos formába való átmenet során a szarvasmarha bursitis egy sűrű, mozgékony képződmény megjelenésével nyilvánul meg a gyulladás területén. A duzzanat mértéke a bursitis helyétől függ.
A gyulladás területén a bőr elveszti mobilitását a táska szöveteivel való egyesülés miatt. A bursitis csontosodó formájával a duzzanat megkeményedik, a bőr megvastagszik a gyulladás helyén. Keratinizációs gócokat, hajhullást mutat. Az ízület munkája megszakadt.
A bursa akut gennyes gyulladása eltérően megy végbe. A duzzanat fájdalmas, forró tapintású. Szúráskor a váladék típusa gennyes. A gennyes szarvasmarha bursitisben szenvedő állat nagyon sánta. Az általános állapot romlik. Nem kizárt a gennyes-felszívódó láz kialakulása.
A gennyes gyulladás oka a táska sérült membránján keresztül bejutott fertőzés, vagy a szomszédos szövetekben fellépő fertőző folyamatok. A szarvasmarha gennyes bursitisének külső megnyilvánulásai:
Az állatorvos szemrevételezéssel megvizsgálja az állatot. Felméri a szarvasmarha általános állapotát (hőmérséklet, pulzus, kérődzés), habitusát, kövérségét, testhelyzetét. Bőrvizsgálatot végez:
Az állatorvos kitapintja a gyulladás helyét. Értékelést ad a konzisztenciáról, korlátozott duzzanatról, fájdalomról. Meghatározza az ízületi mobilitás mértékét.
Szúrásra kerül sor, ha nem áll rendelkezésre elegendő vizuális vizsgálati adat a diagnózis felállításához. A szarvasmarha bursitis fertőző jellegének gyanúja esetén a váladékot bakteriológiai, a vérszérumot pedig szerológiai vizsgálatra küldik.
A szarvasmarha térdízületének bursitisének kezelésében konzervatív és sebészeti kezelési módszereket alkalmaznak. A műtétet kényszeresen folyamodnak gennyes táskagyulladással és az aszeptikus bursitis előrehaladott, bonyolult formáival.
Az akut aszeptikus szarvasmarha bursitis kezelése az első napon hideg felhelyezésre, szoros kötszerek alkalmazására korlátozódik. A következő szakaszban a következő eljárásokat hajtják végre:
A tehén almot cserél, kényelmes körülményeket teremtve. Ha a betegséget időben észlelik, akkor a duzzanat nem növekszik. Ellenkező esetben növekedése figyelhető meg, majd a kezelési rend megváltozik:
A gennyes gyulladást mindig azonnal kezelik:
A szarvasmarhák térdízületének bursitisének megelőzésére irányuló intézkedések a tehenek karbantartására, takarmányozására és immunizálására vonatkoznak. Az alultáplált és más fertőzések által legyengült állatok nagyobb valószínűséggel szenvednek a bursa gyulladásától. A borjak, tehenek időben történő vakcinázása, az állomány takarmányának megfelelő összeállítása csökkenti a megbetegedési arányt.
Ezek az intézkedések növelik az állatok ellenálló képességét a káros tényezők hatásaival szemben. Van egy lista azokról a tevékenységekről, amelyek során a szarvasmarha térdízületének bursitisének kialakulásának százalékos aránya csökken:
A szarvasmarha bursitist a betegség kezdeti szakaszában könnyebb megszüntetni. Megfelelő és időben történő kezeléssel műtét nélkül is megteheti. A térdízület csontosodó bursitisének előrehaladott stádiumában a szarvasmarhák felépülésének esélye minimális.