Közönséges vargánya (nyírvargánya): fotó és leírás
| Név: | Közönséges vargánya |
| Latin név: | Leccinum scabrum |
| Egy típus: | Ehető |
| Szinonimák: | Nyírfa, Obabok, Obabok nyír |
| Műszaki adatok: |
|
| Szisztematika: |
|
Az erdei gombaszedés gyakran a fajmeghatározás nehézségével jár. Az ép példányok megtalálásához nemcsak az ehető fajták külső leírását kell ismerni, hanem a főbb élőhelyeket is. A közönséges vargánya a szivacsos sapkás gombák fajtájába tartozik. Bogárnak vagy nyírnak is nevezik.
Hol terem a közönséges vargánya
Az obabok, vagy a közönséges vargánya a nyár beköszöntével kezd megjelenni az elegyes erdők szélén, és késő őszig nő. Nevét arról kapta, hogy nyírfákkal mikorrhizát képez. Ez szoros szimbiotikus kapcsolatot jelent a fa gyökereivel. Leggyakrabban ezt a fajt vegyes erdőkben gyűjtik, ahol a nyírfák vezető helyet foglalnak el, vagy legalábbis előfordulnak (például lucfenyő ültetvényekben). A közönséges vargánya Európa szárazföldi részén gyakori, Észak-Amerikában is nő.
Hogy néz ki a közönséges vargánya
A külső leírás szerint a közönséges vargánya könnyen megkülönböztethető a többi fajtától. Paramétereit gyakran használják egy osztály tipikus képviselőjének megjelenítésére:
- Kalap. A kalap árnyalata lehet világosszürke (fiatal példányoknál) vagy sötétbarna (öreg termőtesteknél). Lekerekített vagy félgömb alakú, átmérője eléri a 15 cm-t. Eső vagy harmat után a kalapot kis mennyiségű nyálka boríthatja be. A felszín sötét vékony héja alatt fehér hús bújik meg, amely törésre enyhén sötétedik és jellegzetes gombaillatú.
- Láb. Elérheti a 15 cm hosszúságot és a 3 cm kerületet. Szilárd, félhengeres, a láb enyhén kiterjed a föld felszínére. A kifejlett példányoknál a pép a vágás után kemény, rostos, vizes lesz.
Lehet-e enni közönséges vargányát
A közönséges vargánya az ehetőek csoportjába tartozik. A sapkákat, a lábrészeket étkezésre használják. Ezenkívül a klasszikusan ehető fajok közé sorolják őket, amelyek felvágáskor felismerhető gombaszagot árasztanak.
A gomba íze
A vargánya ízét tekintve a második helyen áll a vargánya után. Az ilyen típusú elkészítése nem igényel hosszan tartó hőkezelést, a jellegzetes gombaszag főzés után sem tűnik el. A pép puhává válik, gazdag krémes ízt kap. A közönséges vargánya megkülönböztető jellemzője, hogy a fehér pép forralás után elsötétül.
A közönséges vargányát a következőkre használják: különféle kulináris feldolgozásra:
- sütés;
- forró;
- pácolás;
- szárítás.
A gazdag íz és aroma lehetővé teszi a termékből levesek, szószok, szószok főzését, tejfölös öntetek készítését, vajjal, olíva- vagy más növényi olajjal keverve. Ezt a fajtát gyökérnövényekkel, gabonafélékkel kombinálják, jól használható lepények, kulebyaki töltelékekhez.
Előnyök és károk a szervezetben
A hőkezelés során a közönséges vargányából káros anyag - kinin - szabadul fel, ami negatívan befolyásolhatja az emésztést, így a forrás utáni vizet lecsöpögtetik, és nem használják fel további főzésre.
A közönséges vargánya a diétát követők számára hasznos. Íze és tápértéke szerint bizonyos húsfajtákat helyettesíthet vele, miközben nem magas kalóriatartalmú. Az étrend tervezése figyelembe veszi a más termékekkel való kompatibilitást.
A közönséges vargánya fokozott mennyiségű aszkorbinsavat, valamint kalciumot és magnéziumot tartalmaz. A 30%-ot meghaladó fehérjék teljesnek minősülnek, azaz esszenciális aminosavakat tartalmaznak, mint például: lecitin, arginin és glutamin. Ez a terméktartalom nem igényel speciális enzimek jelenlétét a hasításhoz. A fehérje gyorsan és könnyen felszívódik a belekben, ami megmagyarázza a fajta táplálkozási tulajdonságait. Ismeretes, hogy a népi gyógyászatban krónikus vesebetegségek kezelésére használják.
A közönséges vargányát jobban megismerheted, ha megnézed a videót:
Hamis páros
A közönséges vargányának van egy veszélyes megfelelője, amelyet epegombának neveznek.
Az e fajták közötti különbségeket a táblázat írja le:
A különbség jelei | közönséges vargánya | epegomba |
élőhelyek | Nyírfák által uralt vegyes vagy lucfenyő erdők. | Vizes élőhelyek közelében lévő erdőkben, szakadékokban. |
Külső leírás | A spórapor árnyalata világos, krémes. | Spórapor piszkossárga foltok keverékével. |
Kupak szerkezete | Rugalmas, sűrű, nyomásra nem változtatja az alakját. | Enyhén megnyomva lenyomja és nem tér vissza eredeti alakjába. |
Szag | gomba illata. | Nem. |
Sajátosságok | Világos, nyílt helyeken nő. | A termőtest felületén nincsenek rovarok, mert nem vonzzák őket a keserű, ehetetlen gombák. |
A gombaszedők azt állítják, hogy az obabok tapasztalatlanság miatt összetéveszthető az egyik mérgező gombával, a sápadt vöcsökkel. A gombagomba nyírfák, nyárfák alatt nő. Megjelenésük ideje egybeesik a vargányaerdőkben a termés kezdetével:
A két faj termési ideje egybeesik: júliustól októberig.
A gombagomba kerek sapkája félgömb alakú. Átmérője legfeljebb 10 cm. A fiatal képviselőknél a kalap árnyalata vonzó: fényes, világosbarna. A hús vágáskor nem sötétedik, fehéres marad, halvány édeskés aromát áraszt. A láb a vargányához hasonlóan könnyebb, mint a kalap, lefelé tágul. A fehér vöcsök a mérgező gombák osztályába tartozik. A mérgezés súlyos szövődményeket okozhat.
A gombagomba és a gombagomba megkülönböztetéséhez ajánlatos a hamis fajok több alapvető jellemzőjére összpontosítani:
- a nyírfa gyökereivel való szimbiózis hiánya;
- nincs jellegzetes gomba aroma;
- a termőtest felületén nincsenek rovarok.
Gyűjtemény szabályai
A gyűjtés során figyelembe kell venni a tapasztalt gombagyűjtők ajánlásait:
- Tervezze meg előre az útvonalat. Ne szedjünk gombát utak, ipari vállalkozások közelében, mert felszívják a kalap alja alatt felhalmozódó káros anyagokat.
- Vágja le a termőtestet a föld felszínén egy késsel hegyesszögben.
- Tegye a gombát nem műanyag edénybe. A legjobb megoldás a fonott kosár: átengedi a levegőt, megakadályozza, hogy a szomszédos példányok kalapjai összeszorítsák egymást.
- Sérült féreggombát ne szedjünk.
- Bypass másolatok, amelyek tulajdonjoga kétséges.
- Gyűjtés után a termőtesteket szétválogatni, az alkalmatlanokat selejtezni.
A gombaszedők azt javasolják, hogy a betakarítást követő első napon főzzenek vargányát. A nyersanyagokat nem kell hosszú ideig tárolni vagy szállítani.
Használat
A betakarítás után a közönséges vargányát gyakran burgonyával és hagymával főzik. Sütés előtt megtisztítjuk, a comb alsó részét levágjuk, hideg vízbe áztatjuk, majd 25-30 percig főzzük.
Annak érdekében, hogy a pép ne sötétedjen, az áztatáshoz citromsavval savanyított hideg vizet használnak. 2 literhez 0,5 óra kell. l. fél citrom por vagy facsart leve.
A vargányát elektromos szárítóval vagy sütőben szárítják. Forralás után le is fagyasztják. A megszáradt részeket textilzacskóban vagy élelmiszer-papír zacskóban tárolják. A fagyasztott gombát a fagyasztópolcon, lezárt szelepekkel lezárt műanyag zacskóban tárolják 3-6 hónapig. Leggyakrabban a vargánya savanyúságot pácolják, savanyúságban nem annyira vonzóak, elvesztik jellegzetes ízüket.
A sütéshez a közönséges vargányával együtt gyakran hasonló fajtákat vesznek: vargánya, vargánya.
Következtetés
A vargánya finom ehető gomba, jellegzetes, felismerhető illattal. Ennek a fajtának a gyűjtésekor figyelembe kell venni, hogy képviselői nyírerdőkben nőnek. Ez segít abban, hogy ne tévessze össze őket a hamis kettősekkel. Főzés előtt a közönséges vargányát rövid áztatásnak vetik alá, miközben citromsavat adnak hozzá, hogy elkerüljék a termék sötétedését, mint például forraláskor.
