A díszkertészet egyetlen rajongója sem fogja visszautasítani, hogy egy gyönyörű örökzöld boróka legyen a helyén. Azonban nem mindig lehet jó minőségű ültetési anyagot vásárolni, és a vadonból származó cserjék meglehetősen rosszul gyökereznek. Ebben az esetben megpróbálhatja önmagában is magról termeszteni a borókát.
Természetes körülmények között a boróka szinte mindig magvakkal szaporodik. Ez a folyamat azonban hosszú, és ennek a cserjének a magjai nem különböznek a jó csírázástól. Ezért a boróka szaporodása nagyon lassú, ezért számos régióban törvényi szinten védett a növény telepítése. Az érett tobozokat azonban könnyedén gyűjtheti a bokrokról.
Otthon a közönséges boróka, valamint a kozák és néhány más magvakkal szaporítható. Ezzel a módszerrel a fajtajellemzők nem maradnak meg, ezért díszfajták nemesítéséhez vegetatív szaporítási módszereket kell alkalmazni. A kinőtt palántákat például alanyként használhatjuk az oltás során. A közönséges boróka egyszeri ültetésre vagy sövény kialakítására használható.
A borókatobozokat gyakran tobozbogyónak nevezik. Tényleg úgy néznek ki, mint a bogyók. A beporzást követően a tobozok 2 éven belül beérnek. Az első évben színük világoszöld, a másodikban sötétkékké, majdnem feketévé válnak. Szeptember elejétől november elejéig gyűjtik. Az érett rügyeket meglehetősen könnyű elválasztani az ágaktól. Ezért a betakarításhoz elegendő egy ruhát teríteni a fa alá, és óvatosan megrázni a borókát a törzsnél.
A rétegződés elengedhetetlen a borókamagokhoz. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy a magvakat hosszú ideig (3-4 hónapig) negatív hőmérsékleten tartják. Ez a magvak egyfajta keményedése, jelentősen növelve a csírázásukat. A természetben természetes módon fordul elő.
A boróka házi magvakból történő termesztéséhez a rétegezést vagy hűtőszekrény segítségével végezzük, vagy a magokat kint, hóréteg alatt, speciális edényben tartjuk.
A boróka azonnal nyílt talajba és előre elkészített tartályokba ültethető. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a növényeket csak akkor ültetik át állandó helyre, amikor elérik a 3-5 éves kort. Ez idő alatt fokozott gondozást igényelnek, ezért optimális a boróka tartályokban történő csírázása, majd fedél alatt történő termesztése.
A boróka magvakat speciális tartályokba vagy dobozokba ültetheti. Tápanyag szubsztráttal töltik fel homok és tőzeg keverékéből 1: 1 arányban, sphagnum moha hozzáadásával. Növekedésserkentőként célszerű egy kifejlett boróka alól egy kis földet tenni a tartályba. Szimbiontákat - gombákat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak a növényi gyökerek növekedésére.
A magok kivonásához az érett kúpokat előzetesen vízben vagy gyenge savas oldatban áztatják. Ezután szilárdításos módszerrel megőrlik, hogy lebontsák kemény héjukat. A kivont magvakat megszárítják és hűvös, száraz helyen tárolják, rétegződésre helyezik, vagy előkészítik az ültetésre.
A boróka magvak előkészített talajjal ellátott tartályokba vetése ősszel, októberben vagy novemberben történik. A magokat általában sorokba ültetik, nedves aljzatba ágyazva körülbelül 2-3 cm mélységig. Ezt követően a tartályokat hűtőszekrénybe vagy hó alá helyezik rétegződés céljából. Lehetőség van a magvak rétegzésére anélkül, hogy a talajba ültetnénk őket. Ebben az esetben tavasszal nyílt talajba ültetik. Jövő tavaszig a földben lesznek, aztán kicsíráznak.
A boróka magvak ültetése után rendszeresen meg kell lazítani a talajt egy ültetett magvakkal ellátott tartályban. A palánták megjelenése után gondosan figyelemmel kell kísérnie növekedésük dinamikáját. Mivel a magokat általában a szükséges mennyiség többszörös feleslegével vetik el, a jövőben le kell selejtezni, csak a legerősebb és legmagasabb palántákat hagyva a termesztésre.
A konténerben növekvő boróka palántákat ajánlatos az ablakon tartani. A meleg évszakban ki lehet vinni a friss levegőre, például erkélyre vagy verandára. Szükséges a talaj rendszeres fellazítása és kis eltávolítása gyomok. Télen gondosan figyelemmel kell kísérnie a hőmérsékletet és a páratartalmat abban a helyiségben, ahol a palánták nőnek. A fűtéses helyiségekben télen nagyon alacsony a páratartalom, így a palántákkal ellátott talaj könnyen kiszáradhat.
Ha a lakásnak van üvegezett és szigetelt erkélye, ott lehet növényeket tartani. A lényeg az, hogy a levegő hőmérséklete ne csökkenjen + 10-12 ° С alá. A boróka palánta termesztésének egyéb különleges feltételei nincsenek.
A tartályban lévő talajt rendszeresen meg kell nedvesíteni, nem lesz felesleges magukat a palántákat permetezni vízzel permetezőpalackból. Ezt azonban óvatosan kell megtenni. A víz stagnálása a gyökerekben nagyon negatív hatással van a palánták egészségére, és halálukhoz vezethet. A palántákat nem kell etetni. A tápanyag szubsztrát tartalmazza a növény normál fejlődéséhez szükséges összes anyagot.
Minden más tevékenységet, például metszést vagy menedéket a téli időszakra, a növény nyílt talajba ültetése után kell elvégezni. Addig a boróka metszését nem végezzük. És még a kertben állandó helyre ültetés után sem érintik a növényt még egy-két évig, így a cserje megfelelően gyökeret ereszt és új helyre alkalmazkodik.
A magról nevelt boróka ültetése és gondozása nem különbözik a vegetatív szaporítással nyert vagy faiskolából vett fajok gondozásától. A kinőtt palántákat állandó helyre ültetik át, miután elérik a 3 éves kort. Jobb ezt tavasszal, április elejétől május végéig megtenni. A zárt gyökérrendszerű palánták ősszel, szeptemberben vagy október elején ültethetők. A későbbi ültetés azt a tényt eredményezheti, hogy a növénynek nincs ideje alkalmazkodni egy új helyhez, és télen elpusztul.
A leszállás helye fontos. A legtöbb borókafajta a nyílt napos területeket kedveli, de jól tűri a világos részárnyékot is. Kívánatos, hogy a hely el legyen zárva az északi széltől. A boróka nem igényes a talaj összetételére, de jobb, ha könnyű, lélegző homokos talajú termőhelyet választunk. Ne legyen mocsaras, eső után sem állhat meg rajta a víz. A közönséges boróka a semleges kémhatású talajon, míg a kozák jobban érzi magát a meszes talajon.
A boróka palánták ültetési gödreit előre el kell készíteni, hogy a talajnak ideje legyen leülepedni és levegővel telítődjön. Ha a talaj agyagos, akkor az aljára durva kavics vagy törött tégla vízelvezető réteget helyezünk 15-20 cm-es réteggel. A gödör méretének nagyobbnak kell lennie, mint a palánta gyökerén lévő földes rög. A feltöltéshez jobb, ha speciálisan előkészített talajt használunk folyami homok, tőzeg és gyep talaj keverékéből. A homokot ajánlatos előkalcinálni a káros mikroflóra elpusztítása érdekében.
A borókabokor ültetésének eljárása nagyon egyszerű. A palántát függőlegesen egy lyukba helyezzük, és táptalajjal borítjuk. Ugyanakkor a gyökérnyak nincs mélyítve, a talajjal azonos szinten kell lennie, a nagy bokrok esetében pedig kicsit magasabban. Az ültetés után a gyökérzónát bőségesen kiöntik vízzel, és tőzeggel vagy fakéreggel talajtakarják. Célszerű a palánta köré műanyag vagy fémhálóból készült kerítést tenni. Ez védelmet nyújt a háziállatok ellen, akik nagyon szeretik a tűlevelű fákat. Egy fiatal palánta számára pedig az állati vizelet káros lehet, mert erős lúgos reakciója van.
Nem nehéz magról borókát termeszteni, de ez az eljárás meglehetősen hosszú. A teljes értékű palánták megszerzéséhez türelmesnek kell lennie, mert a folyamat több évig is eltarthat. Ez a munka azonban kifizetődő lehet. A palánták sokkal erősebb immunitással rendelkeznek, és könnyebben tolerálják a kedvezőtlen időjárási viszonyokat. Pozitívum, hogy az ültetési anyag teljesen ingyen beszerezhető, míg a faiskolákban a kész borókapalánták nem olcsók.