Név: | légyölő galóca porfír |
Latin név: | Amanita porphyria |
Egy típus: | Ehetetlen, mérgező |
Szinonimák: | Légyölő galóca szürke |
Műszaki adatok: |
|
Szisztematika: |
|
A légyölő galóca porfírja az Amanitaceae család egyik képviselője. Mérgező termőtestekhez tartozik, hallucinogén hatást válthat ki, mivel a gomba olyan anyagokat tartalmaz, mint a triptamin (5-metoxidimetiltriptamin, bufotenin, dimetiltriptamin).
A porfír légyölő galóca (szürke vagy Amanita porphyria) nem túl népszerű, különösen a család híresebb képviselőivel (párduc és vörös) összehasonlítva. Bár a gombáknak vannak közös jellemzői, amelyek a legtöbb légyölő galócában rejlenek. A porfír képviselőjének fő megkülönböztető jellemzője a kalap színe. A termőtest felső része lila vagy lilásbarna árnyalatú lehet. A szín számos tényezőtől függ - kortól, növekedési helytől és a talaj összetételétől.
A porfíros légyölő galóca hegye tojásdad-harang alakú. Ahogy a gomba nő, lapossá válik, és a rajta lévő dudor láthatatlan. A kalap átmérője 5-11 cm között változhat.
A szín leggyakrabban szürkésbarna, lila-szürkével, de néha lilás árnyalat is előfordul. Nedves felületen fehér vagy lila szemölcsök láthatók, amelyek inkább ritka hártyás pelyhek. A sapka szélén halvány csíkos minta fut végig.
A termőtest felső része alatti tányérok egymáshoz közel és nagy számban helyezkednek el, vékonyak és puha tapintásúak. Ritkán nőnek a szárig, színük fehér, ami a légyölő galóca öregedésével bézs árnyalatot kap.
A porfír gomba húsa fehér és vékony. Nemcsak kellemetlen íze van, hanem erős szúrós illata is, amely a burgonya vagy a dohos retek aromájára emlékeztet.
A légyölő galóca átmérője 2 cm, magassága 13 cm. A termőtest alsó része alakját tekintve egy hengerhez hasonlít, melynek alapja közelében megvastagodott a terület. A láb színe a tiszta fehértől az enyhén szürkéig változik.
A porfír légyölő galócának nincsenek ikrei. Ezért rendkívül problematikus összetéveszteni más fajokkal. A csendes vadászat kezdő szerelmesei összetéveszthetik ezt a légyölő galócát a szürkés-rózsaszínnel. Nincs olyan éles és kellemetlen aromája, és a kupak színe szürkés-rózsaszín. A gomba feltételesen ehető példányokhoz tartozik, ezért nem okozhat nagy kárt az emberi egészségben.
A porfíros légyölő galóca szaglás alapján összetéveszthető a vöcsök formájú megfelelőjével, ez utóbbi színpalettája azonban teljesen más.
A porfíros légyölő galóca a tűlevelű erdőket kedveli, ahol luc- és fenyőfákkal együtt mikorrhizát képezhet. Néha van egy gomba a nyírligetekben.
A termőtestek ritkán nőnek 2-3 példányból álló csoportokban, leggyakrabban egyenként láthatók.
A termés júliusban kezdődik, és az utolsó betakarítás október végén következik be. Földrajzilag a gombák Oroszország minden erdőjében megtalálhatók, ahol tűlevelű ültetvények és nyírfák nőnek. A legbőségesebb növekedés Skandináviában és Közép-Ázsiában történik. Néhány európai országban megtalálható. Megjegyzendő, hogy a porfíros légyölő galóca számára csak rossz savas talaj alkalmas. A látóhatár felett 1600 m-es magasságban, hegyvidéki területeken gyakran lehet termőtesteket megfigyelni.
A porfír légyölő galóca élelmiszerekben tilos, mivel a gomba nemcsak nem ehető, hanem mérgező is. Veszélyes méreganyagokat tartalmaz, amelyek a párduc légyölő galócában is megtalálhatók. A termőtest nyers formában történő felhasználásával kis mennyiségben is tropán vagy mikoatropin szindrómák alakulnak ki. A méreg a hőkezelés után sem tűnik el, mivel a magas hőmérséklet nem tudja elpusztítani.
A porfiritos légyölő galóca összetétele egy veszélyes toxin mellett 5-MeO-DMT-t, bufotenint és DMT-t tartalmaz. Annak ellenére, hogy ezeknek az összetevőknek alacsony a koncentrációja, a szervezetbe jutásuk negatívan befolyásolja az ember jólétét.
A gombamérgezés számos okból előfordulhat, amelyek között nemcsak a légyölő galóca szándékos felhasználása, hanem a gyomorba való véletlen bejutása is lehetséges. Mindenesetre fontos, hogy ne csak a szervezet mérgezésének tüneteiről tudjunk, hanem arról is, hogyan segíthetünk magunkon és kedvesünkön a mentő megérkezése előtt.
A fő és legelső tünetek, amelyekre figyelni kell:
Ha az elfogyasztott légyölő galóca mennyisége jelentős volt, akkor további, kifejezettebb tünetek alakulhatnak ki, amelyek az áldozat azonnali kórházi kezelését teszik szükségessé:
Amikor a mérgezés első jelei megjelennek, mentőt kell hívni, mivel a méreganyagok gyorsan terjednek a vérrel együtt, bejutva minden létfontosságú szervbe, és megzavarják munkájukat. Ha az első 24 órában nem nyújtanak orvosi segítséget, akkor halálos kimenetel lehetséges.
A mentőautó megérkezése előtt sürgősségi segítséget kell nyújtani egy személynek, amely a következőkből áll:
A mentőorvosok leggyakrabban kórházba szállítják az áldozatot, mert a toxinok testének megtisztításához sóoldattal és vitaminokkal ellátott cseppentőket kell felállítani. A felépülés, ha a terápia nem csak helyes, hanem időszerű is, egy napon belül megtörténik.
A porfíros légyölő galóca olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a család számos tagjában rejlenek, de nem minden gombász tud róluk:
A porfír légyölő galóca egy mérgező gomba, amelyet nehéz összetéveszteni bármely ehető fajjal. Ezért az általuk okozott mérgezések rendkívül ritkák.