Név: | Barátságos beszélő |
Latin név: | Clitocybe vibecina |
Egy típus: | Ehetetlen |
Szinonimák: | Govorushka szürkés, Govorushka Lange, Vostochnaya Govorushka |
Műszaki adatok: |
|
Szisztematika: |
|
Barázdás beszélő (Clitocybe vibecina) - a Ryadovkovye család ehetetlen gombája. A termés október végén következik be, az egyes példányokat december elején találjuk.
A telepek fő elterjedése a fenyők által uralt ritka tűlevelű masszívumok. A gombaszedő a lehullott tűkön található. Nőhet hanga között, lombos almon, tölgy vagy bükk közelében. Előnyben részesítik a nyílt teret, a mérsékelten nedves, alacsony savasságú talajokat. Gyakran képez termőtesteket a lehullott tűlevelű ágak kérgén.
Minden tűlevelű vagy vegyes erdővel rendelkező régióban nő. Egyedi példányt nem találunk, a barázdált beszélő számos sűrű telepet alkot. A termőidő meglehetősen késői. A fő növekedés az ősz közepén vagy végén történik. Enyhébb éghajlaton a beszélő már -4 0C-ra süllyedve látható.
A faj ritka, a termőtest színének változékonysága miatt nehezen meghatározható. A kalap színe a termőterület páratartalmától függ. A gomba nedves környezetben nagy mennyiségű vizet szív fel, így a színe sötétebb lesz. Normál körülmények között a szín krém vagy világos bézs, csapadék alatt barna lesz, a kupak széle mentén radiális csíkok láthatók.
Külső jellemzők:
A gomba szára központi, vékony, akár 8 cm hosszúra is megnő. Egyenes vagy ívelt - a telep sűrűségétől függ. Alakja hengeres, szerkezete rostos, rideg, üreges. A felső részen finoman pikkelyes fehér bevonat látható. A micélium közelében sűrű rojt képződik. Színe világosbarna, gyakrabban szürke, az életkorral és a páratartalommal változó.
A termőtest meglehetősen kicsi, vékony pépes, ritka. Íze nincs, az illata éles és visszataszító, rohadt lisztre emlékeztet. Nincs toxicitási információ. Az ehetetlen fajok csoportjába tartozik.
A Ryadovkovye nemzetség több mint 100 képviselőt foglal magában, közülük csak néhány feltételesen ehető, és mérgező is. A barázdás beszélő a környezettől függően változtatja a színét, így összetéveszthető a nemzetség ehető képviselőjével. Ha a gomba kétséges, tartózkodnia kell a gyűjtéstől.
Száraz időben a gomba színe kivilágosodik, úgy néz ki, mint egy halvány színű beszélő.
Fehér szürke kalap. A szerkezet vizes. A nyár végétől kezd növekedni, és a fagyok kezdetéig folytatódik. Tűlevelű és vegyes erdőkben található. A mérgező gomba porszerű szag és szürke szín hiányában különbözik a barázdált govorushkától. Száraz időben a mérgező kettősnek kellemetlen dohos szaga van.
Az enyhén szagos beszélőt ikreknek is nevezik.
A gombák mérete azonos, a növekedési helyek azonosak. Késői termés: decembertől januárig. A kupak felületét vékony viaszbevonat borítja, átlátszó, világosbarna. Pép avas liszt ízével és illatával. Tányérok nagy ritka. Nézet ehetetlen.
Viaszbeszélő - a nemzetség mérgező képviselője. Mérsékelt éghajlaton található, szeptembertől novemberig termő. Kis csoportokban nő.
A dupla mérete nagyobb, a sapka közepén kiterjedtebb mélyedés található. Színe fehér, a sűrű viaszbevonat száraz időben megreped, márványfelület szerkezetet kölcsönözve. Íze lágy, fanyar, illata fűszeres, markáns, nem taszító.
Barázdás beszélő – lisztes ízű, kellemetlen avas szagú, ehetetlen gomba. A termőtest higrofán, a páratartalomtól függően változtatja a színét. Később termő, fenyő- és vegyes erdőkben tűlevelű, moha vagy lombhullató almon található. Sűrű, sorban vagy félkörben növekvő telepeket képez.