A paradicsom talán az egyik legnépszerűbb zöldség a nyári lakosok és kertészek körében. Még a földtulajdonosok sem utasítják el a termesztést, akik tisztán dekoratív növényekkel telepítették be a telket. Több mint 25 ezer fajta paradicsom létezik, és a nemesítési munka folyamatosan fejleszti a különböző tulajdonságokkal rendelkező fajtákat: gyümölcsméret, korai érettség, kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség, íz.
A paradicsom a nadálytő családjába tartozik, Dél-Amerikában, ahonnan származnak, elterjedtek ennek a növénynek a vadon élő fajtái. A zöldség a 16. század közepén került Európába, Oroszországba - 200 évvel később, és egzotikus növényként használták, és rendkívül mérgezőnek tartották. Az európai országok területén a paradicsomot is mérgezőnek tekintették, és csak Andrej Timofejevics Bolotov orosz botanikus munkájának köszönhetően, aki képes volt kifejleszteni a gyümölcsérési módszereket, ezt a fajt kezdték élelmiszer-termesztésre használni.
paradicsom gyümölcsök
A gyümölcsök fajtától függően eltérő méretűek, formájúak és ízűek. A paradicsom erős pozíciót szerzett a különböző nemzetek konyhájában, egyszerűen lehetetlen elképzelni nélkülük néhány nemzeti konyhát, például az olaszt. Nyersen használják salátákhoz, levesekhez, sültekhez adják, párolják, pácolják, gyümölcsleveket, szószokat készítenek.
A faj népszerűsége nem csak a sajátos ízének köszönhető, sok esszenciális vitamint, nyomelemet tartalmaznak és alacsony kalóriatartalmuk van, ami korunkban igényes. A zöldségek rendszeres fogyasztása segít megelőzni a magas vérnyomást, a magas durva rosttartalom elősegíti a gyomor-bél traktus működését és megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól, csökkenti a rák kialakulásának valószínűségét.
Kiváló íze, sokféle étkezési felhasználási módja, valamint vitaminok és nyomelemek jelenléte miatt hazánkban a paradicsomot a déli régióktól az északi szélességi körökig termesztik. Azonban nem mindenkinek és nem mindig sikerül jó termést elérnie, ez a kultúra figyelmet, a mezőgazdasági technológia sajátosságainak ismeretét és szorgalmat igényel.
A paradicsom népszerűsége hazánkban olyan nagy, hogy az ország minden olyan régiójában termesztik, ahol nem termeszthető nyílt terepen, üvegházban, üvegházban, zárt térben termesztik.
paradicsom ültetése
A zöldségfélék származási régióját tekintve egyértelmű, hogy melegkedvelő növényről van szó.
Fontos! A normál fejlődéshez 20-25 fokos hőmérsékletre van szükségük, 15 fok alatt a termések nem kötődnek, -1 hőmérsékleten a növény elpusztul.
Az ültetéshez jól megművelt, laza, trágyázott talajú telket választanak. Paradicsom ültetése előtt bármilyen növényt el lehet helyezni, kivéve a nadálytő családjába tartozókat, mint például a burgonyát. Ne felejtse el azt sem, hogy a paradicsom után nem minden növényt lehet elültetni, ha arra számít, hogy termést kap.
A paradicsom ültetése akkor történik, amikor a talaj 10 fokra felmelegszik. Az ültetéshez válasszon nyílt napos területet, a paradicsom nagyon érzékeny a napfényre. Paradicsomot bármilyen földre ültethet, de előnyösebb laza, termékeny, jól felmelegedett talajt választani.
Az ültetésre szánt földet ősszel előkészítik, megtisztítják a száraz növények maradványaitól, kiásják, trágyázzák, 4 kg/négyzetméter humusz és 70 g szuperfoszfát. A paradicsom igényes és érzékeny az etetésre. A nitrogén műtrágyák serkentik a zöldtömeg növekedését, a foszfát- és káliumműtrágyák pedig hozzájárulnak a gyümölcsök fejlődéséhez és éréséhez. Ne használjon túlzott műtrágyát.
Talaj előkészítés ősszel
Annak érdekében, hogy a kertész munkája ne legyen hiábavaló, be kell tartania a vetésforgó szabályait, hogy elképzelése legyen a vetésforgóról. A termesztett növények szerves és ásványi anyagszükséglete eltérő, különböző kártevők fejlődnek ki rajtuk, évente paradicsommagot vagy palántát ültetnek a kertbe, így tudni kell, mit lehet ültetni a paradicsom után, és milyen növényeket érdemes. nem telepíthető a föld minőségének romlása miatt.
Célszerű minden évben cserélni a beültetett kerti növények fajtáit, cserélni a helyüket. Csak bizonyos fajtákat szabad egy helyre több éven át ültetni, például kukoricát és burgonyát.
A gyökérnövényeket a gyümölcsös növények után ültetik, és fordítva, a gyümölcsös növényeket a gyökérnövények mögé ültetik. Az olyan növényeket azonban, mint a fokhagyma és a hagyma, egymás után érdemes a kertben különböző helyekre ültetni, ezek hozzájárulnak a talaj javításához és javításához.
Fontos! Nem szabad egy bizonyos típusú kerti növényt ültetni, ha az előd ugyanannak a családnak a növénye volt.
A nadálytő család nem túl igényes a talaj ásványi és szerves anyagokkal való telítésére, maga a talaj szinte nem szegényedik el, csak akkor növeli a termőhely savasságát, ha több szezonon keresztül egy helyen termesztik. A paradicsom az országban termesztett növények többségének előfutára lehet, így arra a kérdésre, hogy mit lehet a paradicsom után ültetni, a válasz igen egyszerű: kerülni kell a kártevőkre és betegségekre ugyanolyan fogékonyságú növények termesztését. Amikor eldönti, mit ültessen a következő évben a paradicsom után, előnyben kell részesítenie a másik családba tartozó növényeket.
A vetésforgó megfigyelése és a jó betakarítás érdekében tudnia kell, hogy a paradicsom után ilyen kerti növényeket ültethet:
Mit kell ültetni a paradicsom után
A nadálytőt 2, lehetőleg 3 év elteltével célszerű eredeti helyére visszahelyezni, ültetés előtt a hüvelyesek családjába tartozó növényeket, a hagymát és a fokhagymát, illetve a keresztesvirágúakat célszerű elhelyezni.
Miután rájött, mit lehet ültetni a paradicsom után, tudnia kell, hogy utánuk nem ajánlott ilyen növények fajait ültetni:
Vetésforgó
A Solanaceafélékre kevés előveteményi korlátozás vonatkozik, és nem nehéz elérni őket, de ha nincs elég föld a korlátozó feltételek teljesítéséhez, akkor kockáztatni kell. De érdemes emlékezni arra, hogy műtrágyázáskor, a talaj cseréjével a paradicsom után is ültethet, hogy jó terméssel kedveskedjen.
A burgonya az éjfélék családjába tartozó évelő növény. A gyökereken fehér gumók képződnek, amelyekhez termesztik. A burgonya termése lila bogyó, sok magot tartalmaz. Magas szolanintartalma miatt a bogyó mérgező. A burgonyát az ország szinte minden régiójában termesztik, kivéve a sarkkörön túli területeket. A gumókat megeszik, a tenyészidő három hónap, ez a növény az egyik alapvető élelmiszer. A szaporodás vegetatív úton történik, gumókkal vagy gumórészekkel.
Burgonya
Hazája Dél- és Közép-Amerika, több mint kétszáz vadon termő és termesztett növényfaj található a világon. Spanyolországból érkezett Európába, először mérgező dísznövényként termesztették.
Érdekes! Oroszországban a burgonya megjelenése Nagy Péterhez kapcsolódik, aki Hollandiából hozta. Kezdetben a parasztok nem fogadták be ezt a kultúrát, lázadások támadtak, de a tizenkilencedik század végére már több mint másfél millió hektár volt az országban burgonya alatt.
Paprika, egynyári paprika, kaliforniai paprika néven ismert egynyári növény a kulturális termesztésben. A paprika a nadálytő családjába tartozik, a Föld minden meleg vidékén termesztik, a déli mérsékelt égövitől a trópusi vidékekig. A volt Szovjetunió országaiban szabadföldön termesztik Ukrajnában, Moldovában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában. A középső szélességi körökben a borsot palántákon termesztik, üvegházakban. A kártevők, mint minden éjszakai pajzs esetében, a paradicsomgombóc, a fonálférgek.
Paprika növény
Ízének, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmának köszönhetően vált népszerűvé, nyersen, salátákban és konzervekben egyaránt felhasználják, számos nemzeti konyhában használják.
A padlizsán, vagy sötétgyümölcsű nadálytő a rózsafélék családjába tartozik, természetben évelő lágyszárú növény, fajtaként egynyári növényként termesztik. Csak a gyümölcsöt eszik.
A padlizsán Indiában, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten őshonos, ahol még mindig vadon nő. Európában a 19. században kezdték el zöldségnövényként termeszteni.
padlizsán
Az orosz éghajlati viszonyok között a padlizsánt szabadföldön termesztik az ország déli régióiban és Nyugat-Szibéria déli részén. Nagyon érzékeny a hőmérséklet-változásokra, fitoftórában, száraz rothadásban szenved.
A Physalis szintén a nadálytőfélék családjába tartozik, a köznyelvben smaragdbogyónak vagy földes áfonyának nevezik. A természetben a legtöbb faj évelő, hőkedvelő növények közé tartozik. Oroszország területén vadon nő a közönséges physalis vagy a kínai lámpás. Az orosz viszonyok között ehetőek közül a ragadós gyümölcsű fizalis vagy a mexikói paradicsom és a serdülő fizalis vagy az eper fizalis nő.
Physalis
A legtöbb orosz kertész termeszt gyümölcsöt a földjén a kockázatos gazdálkodás övezetében, kis parcellákon. Ilyen körülmények között a gazdag termés eléréséhez nagy jelentőséggel bír a magok gondos kiválasztása, a vetésforgó és a mezőgazdasági technológia alapvető szabályainak ismerete, és természetesen a növények iránti szeretet és a munka.
Történt ugyanis, hogy a zöldségtermesztők körében a legkedveltebb és legkedveltebb növények közé tartozik a nadálytő, a padlizsán, a paprika és természetesen a burgonya. De a paradicsom még előttünk áll, ezért a terméstervezés során nagyon fontos tudni, hogy jövőre mit ültessünk egy paradicsom után, és mit ültessünk át más helyre.
Ha nem követi az elemi agrotechnikai módszereket, előfordulhat, hogy a leendő termés nem növekszik, a talaj kimerül, vagy különféle növényi betegségekkel fertőződik.