Az eperfa meglehetősen gyakori vendég a dél-oroszországi kertekben. Ez a fa évről évre jó bogyós termést ad, és gyakran gondozás nélkül. Ennek ellenére sok kertész szívesebben vágja az eperfát. És ez teljesen indokolt. Az eperfa metszése egy nagyon hasznos esemény, amely lehetővé teszi a fa gyönyörű formázását, a hozam növelését és számos betegség elkerülését.
Az eperfákat nem csak betakarítás céljából termesztik. Nagyon dekoratívak, különösen a síró koronás fajták, ezért a kertészek gyakran díszítik velük a nyaralókat vagy a házhoz tartozó területeket. Az eperfa zöldjét a selyemhernyó takarmánynövényeként is használják. Bármely ilyen célra hasznos lesz a vágás. Segít megőrizni a korona egészséges állapotát, lehetővé teszi egy fa megfelelő kialakítását egy bizonyos módon, hogy a jövőben kényelmes legyen vele dolgozni.
A metszés erőteljes lendületet ad az új hajtások fejlődésének, fokozza az oldalirányú elágazódást és a zöldtömeg növekedését. Ennek eredményeként a korona sűrűbb, és a fa több tápanyagot szintetizál a fotoszintézis révén. A régi, beteg és sérült ágak időben történő levágása jelentősen meggyógyítja a fát, megakadályozza a betegségek kialakulását, csökkenti a kártevők számát. Mindezek az intézkedések javítják az eperfa dekoratív megjelenését, valamint növelik hozamát.
Az eperfa metszésének módja a céljától függ. Ha bogyótermés céljából ültetik, akkor gyümölcsös növényként alakítják ki, amely több termőréteget fektet le. A díszes célra ültetett fát a választott koronaformájának megfelelően, fajtáját és méreteit megtartva metszik. A műszaki fákat, amelyek lombja táplálékul szolgál a selyemhernyók számára, metszeni kell, hogy az elágazódás és a zöldtömeg mennyisége maximális legyen.
Az eperfa metszésének többféle fajtája létezik. Mindegyiket bizonyos feladatok elvégzésére hajtják végre, és különböznek egymástól. Az eperfa metszésének a következő fajtái vannak:
A formatív metszés az eperfa palánta ültetése utáni első néhány évben történik. Ebben az időszakban az eperfát intenzív növekedés jellemzi, ekkor rakják le a fa alapjait, alakul ki a csontváza. Az eperfát nem csak bogyók betakarítására ültetik. Gyakran használják tájtervezésben, valamint műszaki célokra, táplálékalapként a selyemhernyók tenyésztéséhez. Ettől függően az eperfa kialakul:
Az eperfa korona kialakításának módja attól is függ, hogy a fa melyik régióban nő. A bokros forma télállóbb, ezért ezt a módszert széles körben alkalmazzák a hideg vidékeken. Az eperfa egyes fajtáit hosszú éves hajtások különböztetik meg, ezért hajlamosak síró koronás fát alkotni.
Idővel az eperfa termése jelentősen csökkenhet. Öregedésgátló metszéssel helyreállíthatod. Ezt az eljárást általában több éven keresztül hajtják végre. Ez idő alatt a régi fát fokozatosan eltávolítják, cserébe új hajtások nevelkednek, amelyeken a termés átkerül. Ezzel egyidejűleg eltávolítják a kiszáradt és letört ágakat, valamint a beteg és a kártevők által érintett ágakat. Távolítsa el a megvastagodó és mélyen növekvő hajtásokat, a függőleges csúcsokat és a versenytársakat. Megvilágítja a korona belsejét.
Az eperfa egészségügyi metszését évente legalább kétszer szezononként kell elvégezni. Ez a kora tavasz, amikor a fa még nem lépett be a növekedési időszakba, valamint az ősz, a lombhullás vége utáni idő. Az egészségügyi metszés során a letört, kiszáradt, sérült ágakat eltávolítják, a fa szárát megtisztítják. A hajtásokat is eltávolítják, amelyeken a betegség okozta károk nyomai láthatók.
Annak érdekében, hogy az eperfát helyesen vágják le, és ne okozzanak helyrehozhatatlan károkat a fában, bizonyos szabályokat be kell tartani:
Az eperfa tavaszi metszését akkor végezzük, amikor a nagy fagyok veszélye teljesen hiányzik, különben a levágott hajtások garantáltan lefagynak. Ezt az eljárást csak akkor kezdheti meg, ha a levegő hőmérséklete stabilan -10 ° C felett van. A déli régiókban az eperfa már március elején vágható, az északibb régiókban - áprilisban. A tavaszi metszés pontos idejét a régió éghajlatának figyelembevételével választják ki. Fontos, hogy legyen ideje elvégezni ezt az eljárást a nedváramlás megkezdése előtt, akkor az eperfa rehabilitációs időszaka minimális lesz.
Az eperfa tavaszi metszése magában foglalja az összes fő munkatípust. Ilyenkor egészségügyi tisztítást végeznek a fán, kialakítják a fiatal eperfa koronáját, és a régi növények megfiatalítását is végzik.
Az eperfa nyári metszésének sémája nagyon egyszerű. A főbb munkákat ebben az időben általában nem végzik el. Az egyetlen kivétel a dekoratív eperfa vágása, amelynek koronáját állandó alaknak kell fenntartania. Ekkor csak a méreteken túlmutató fiatal növekedést vágják le. Jelenleg a zöld, nem lignifikált hajtások növekedése korlátozható, ha a jövőben eltávolítják őket. Ehhez a tetejüket egyszerűen lecsípjük egy körömmel. Ez az intézkedés lehetővé teszi a növény számára, hogy a tápanyagokat a bogyók növekedéséhez és éréséhez irányítsa, és ne a túlzott hajtásképződéshez.
Ősszel az eperfa metszését általában csak egészségügyi célokra végzik. A fát átvizsgálják, szükség esetén a sérült, kiszáradt ágakat kivágják. Különös figyelmet kell fordítani a koronára, ha a szezon során betegségek vagy kártevők megjelenését észlelték rajta. A gomba vagy más patológiák által érintett ágakat eltávolítják, majd össze kell gyűjteni és elégetni.
Számos séma létezik az eperfa tavaszi metszésének formálására. Az ültetés céljától függően a fa koronája a következőképpen alakítható ki.
A korona megfelelő kialakítása után a megfelelő méretben tartjuk, levágjuk és ritkítjuk az éves növekedést.
A moszkvai régió atipikus terület az eperfa ültetésére és termesztésére. Növekedési területe a Kurszk és Voronyezsi régióktól délre található. Azonban teljesen lehetséges eperfa termesztése a moszkvai régióban és még északon is. Ehhez válasszon fehér eperfafajtákat, például Belaya Staromoskovskaya, Admiralskaya vagy Belaya Medovaya. Télállóságuk nagyobb, mint a vörös és fekete fajtáké. Leszálláskor nagyon fontos a hely. Nyitottnak és naposnak kell lennie, ugyanakkor jól védettnek kell lennie az északi és keleti szelektől.
A legjobb eredmény a moszkvai régióban történő eperfa termesztése során alacsony (legfeljebb 1,5 m-es) bokor formájában alakul ki, nagyon rövid törzsön. Ez a forma lehetővé teszi a hajtások lehajlítását a talajhoz télre és lefedését. Április végén vagy május elején, a téli menedékhely eltávolítása után egészségügyi tisztítást végeznek ezen a területen. Az eperfa őszi metszését a moszkvai régióban általában nem végzik el, hogy ne gyengítse télállóságát.
Az eper nem igényel különös gondot, nagyon szerény növény. A metszés után érdemes csak keveset etetni a növényt. Tavasszal ez megtehető rothadt trágya, humusz, valamint komplex nitrogéntartalmú műtrágya, például nitroammophoska, gyökérzónába történő bejuttatásával. Az őszi metszés után egy kis szuperfoszfátot adhatunk a talajhoz. A nitrogén műtrágyákat ebben az évszakban nem alkalmazzák.
A levágott ágakat össze kell gyűjteni és elégetni, különösen az egészségügyi metszés után. Gombaspórák, kórokozók és rovarkártevők élhetnek bennük. Ezt követően a fák szárát ki kell meszelni. Egy ilyen intézkedés megakadályozza a fakéreg túlzott felmelegedését és megrepedését a ragyogó tavaszi nap alatt. A meszelés jó megelőzés a rovarkártevők és lárváik ellen is, amelyek a kéregrepedésekben és ráncokban telelnek.
Az eperfa metszése meglehetősen egyszerű eljárás, amelyet még egy kezdő is meg tud csinálni. Azonban csak az elméleti rész tanulmányozása után kell elkezdenie. Kezdőknek pedig az első alkalommal jobb, ha tapasztaltabb kollégák segítségét veszik igénybe.