A szarvasmarhahús hozama
Az élősúlyból származó szarvasmarhahús-hozam táblázata lehetővé teszi, hogy megértse, mennyi húsra számíthat bizonyos feltételek mellett. A kezdő állattenyésztők számára hasznos megismerni a végső termelési mennyiséget befolyásoló tényezőket, annak növelésének lehetőségét, és fordítva, megérteni, hogy mi járul hozzá a szarvasmarha-hús hozamának csökkenéséhez.
Mi a vágósúly és a vágási hozam
A szarvasmarhák termelékenységét gyakran jellemzi a "vágóhúshozam" kifejezés. Sok kezdő tenyésztő számára ez a koncepció igazi rejtély, mivel nem mindenki tudja, mit jelent pontosan ez a terminológia. Valójában ez a fogalom sajátos jelentéseknek és világos megfogalmazásnak köszönhető. A vágási súly eltérő lehet, amit az állat fajtája és típusa befolyásol.
A paraméter kiszámításához meg kell érteni még egy kifejezést - „egy állat vágási súlya”. Tévedés azt feltételezni, hogy ez az érték egyenlő egy élő bika vagy borjú tömegével, mivel a szarvasmarhákból a vágás után számos testrészt eltávolítanak:
- alsó lábak;
- fej;
- Bőr;
- belső szervek;
- belek.
A tetem feldarabolása és a felsorolt részek eltávolítása után meg kell határozni az állat vágósúlyát.
Ezt követően elkezdheti kiszámítani a hús vágási hozamát, emlékezve arra, hogy ez a fogalom a szarvasmarha élősúlyára is vonatkozik (a bikát vágás előtt lemérik), és százalékban van feltüntetve.
A következő tényezők közvetlenül befolyásolják a termékek hozamát:
- a fajta termelékenységének iránya - a nagy tejhozamra tenyésztett tehenek hústermékei közepes hozamúak, a húsként tenyésztett állatok pedig éppen ellenkezőleg, nem tudnak magas tejhozamot adni, de húshozamuk és minőségük többszöröse ;
- ivar - a hímek mindig nagyobbak és fejlettebbek, mint a tehenek, ezért nagyobb a húsmennyiségük;
- életkor - minél fiatalabb a szarvasmarha képviselője, annál kisebb a termék kívánt eredménye, ugyanez vonatkozik az idős egyedekre is, amelyek többnyire másfél év után kezdenek zsírszövetréteget felhalmozni;
- fiziológiai állapot - minél egészségesebb a szarvasmarha, annál gyorsabban és jobban hízik.
A szarvasmarha hús vágási hozamának táblázata
Mivel a szarvasmarhák élősúlya és a hús végső hozama összefügg, ismerni kell néhány standard mutatót. Minden fajtának megvannak a maga sajátosságai, de a szarvasmarha minden képviselőjében van egy közös dolog - az izmok a bikákban csak 18 hónapig nőnek, majd zsírszövetréteg kezd nőni a helyükön. Ezért az állattenyésztésben a bikákat leggyakrabban csak másfél évig termesztik vágásra.
Különböző bikafajták átlagos vágási értékei és húskészítményeinek minősége másfél éves korban. A táblázat azokat az átlagos mutatókat mutatja, amelyekre egy adott fajta kiválasztásakor támaszkodnia kell.
Fajta | vörös foltos | Kazah fehér fejű | fekete és fehér | Vörös sztyepp | Kalmyk | Szimentál |
Élősúly a farmon | 487,1 kg | 464,8 kg | 462,7 kg | 451,1 kg | 419,6 kg | 522,6 kg |
Súly a húscsomagoló üzemben | 479,8 kg | 455,1 kg | 454,4 kg | 442,4 kg | 407,9 kg | 514,3 kg |
Veszteségek szállítás közben | 7,3 kg | 9,7 kg | 8,3 kg | 8,7 kg | 11,7 kg | 8,3 kg |
A hasított test súlya | 253,5 kg | 253,5 kg | 236,4 kg | 235 kg | 222,3 kg | 278,6 kg |
Karkasz kimenet | 52,8% | 55,7% | 52% | 53,1% | 54,5% | 54,2% |
A benne lévő zsigeri zsír tömege | 10,7 kg | 13,2 kg | 8,7 kg | 11,5 kg | 12,3 kg | 12,1 kg |
A belső zsír kibocsátása | 4,2% | 5,2% | 3,7% | 4,9% | 5,6% | 4,3% |
vágósúly | 264,2 kg | 2bb,7 kg | 245,2 kg | 246,5 kg | 234,7 kg | 290,7 kg |
gyilkos kijárat | 55,1% | 58,6% | 54% | 55,7% | 57,5% | 56,5% |
A belső zsír hozama a hasított testhez viszonyítva | 4,2% | 5,2% | 3,7% | 4,9% | 5,6% | 4,3% |
A szarvasmarha-táblázatban feltüntetett húshozam lehetővé teszi, hogy megtudja, hogy egy adott állat élősúlya alapján a tenyésztő mekkora átlagértékre számíthat egy adott fajta megszerzése és termesztése során.
Mennyi hús van egy bikában
Ismeretes, hogy a bikákat leggyakrabban vágásra és hústermelésre tenyésztik. Ez anatómiai jellemzőiknek köszönhető. Ezért fontos, hogy a kezdő tenyésztők tudják, mekkora lehet egy élő bika súlya, hogyan értékelik egy állat kövérségét, és mitől függ.
A szarvasmarhák kövérségének több kategóriája van:
- Első vagy legmagasabb kategória (élősúly legalább 450 kg) - a szarvasmarhák izomtömegűek, a test lekerekített vonalakkal rendelkezik, a lapockák gyakorlatilag nem nyúlnak ki, a csigolyák tövisnyúlványai kisimultak. Nem észrevehető kiálló maklak és ülőgumók. Kasztrált bikáknál a herezacskó tele van zsírral. A zsírrétegek az egész testben jelen vannak.
- A második kategória - élősúly 350-450 kg. Az állat izmai kielégítően fejlettek, a test körvonalai enyhén szögletesek, a lapockák enyhén kiemelkednek. Látható tövisnyúlványok, maklaki és ischialis gumók. Zsírréteg csak a fenéken és a faroktövénél figyelhető meg.
- Harmadik kategória - 350 kg-nál kisebb élősúly. A szarvasmarha izomzata gyengén fejlett, a test szögletes, a csípő megfeszült, a csontváz összes csontja fényesen kiemelkedik, nincs zsírréteg.
Az első két kategória képviselőit választják ki vágásra. A harmadik kategóriába tartozó bikákat selejtezik.
Következtetés
A szarvasmarha-húshozam élősúlyból táblázata vizuális segédlet az állattenyésztők számára, amely lehetővé teszi a várható termelés számos tényezőtől való függésének megértését.
