Mi a klón alany egy almafának a kertészetben
Minden kertész célja a maximális termés elérése. Annak érdekében, hogy a kiválasztott fajta jól gyökerezzen, és a lehető leggyorsabban meghozza az első gyümölcsöket, szükség van a megfelelő alapra. Az Ön által kedvelt almafák gallyait vagy rügyeit a palántákra oltják, amelyeket alanyoknak nevezünk. Az eljárás végrehajtásakor be kell tartani a technikát, valamint figyelembe kell venni a fajták kompatibilitását. A fa termése az alany megválasztásától, valamint a további gondozásától függ. Természetesen vannak olyan fajták, amelyek maguktól is meg tudnak gyökerezni. Más esetekben alany használata szükséges. Cikkünk megmondja az alanyok fajtáit és jellemzőit.
Az alma alanyok fajtái és jellemzői a kertészetben
A probléma részletesebb megértése érdekében bevezetünk néhány osztályozást. Az alany beszerzésének (termesztésének) módjától függően lehet mag, vegetatív, interkaláris vagy interkaláris. Mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek különböző léptékű és irányú gazdaságokhoz alkalmasak.
Mag
Az ilyen típusú alanyokat úgy nyerik, hogy almafákat termesztenek magokból otthon. A módszer a legidőigényesebb, és több szakaszból áll:
- magvak betakarítása (gyümölcsökből való kinyerése, rétegződés, megfelelő tárolás biztosítása);
- vetés előzetes talaj-előkészítéssel;
- palántagondozás, beleértve az öntözést, trágyázást és alátámasztást.
A magkészlet előnye a fák leghosszabb élettartama és a hosszabb termőidő. Azt is észre kell venni, hogy egy ilyen vakcinázással a növények fagyállósága nő.
A mag alanyon lévő fák erőteljesek, ezért külön ültetik őket. A nagyüzemi termeléshez az ilyen almafák nem jövedelmezőek.
Vegetatív vagy klonális
Ezt a fajt az alapnak választott fajta vegetatív szaporításával nyerik. Az ilyen állomány betakarítása sokkal kevesebb időt és erőfeszítést igényel, és garantálja a faji minőség megőrzését a palánta számára.
Egész faiskolák foglalkoznak zölddugványos palántaneveléssel.
A vegetatív alanyok a növekedés intenzitása és erőssége szerint lehetnek erőteljesek, közepes méretűek, féltörpe és törpe.
Középmagas
Közepes méretű állomány, amely bármilyen típusú gazdasághoz alkalmas. Közepes méreteknél az ilyen oltvány segít a maximális hozam elérésében. A legnépszerűbb alanyok a következők:
- MM-104, a northern scout és az M2 fajok keresztezésével nyerték Angliában. Termékeny földeken erőteljesen nyilvánul meg, bármilyen körülmények között korai érés és átlagos hozam jellemzi;
- MM-106, magas hozamú és -15 fokos fagyokat is jól túlélő fákat ad, kivételesen közepes méretű vagy féltörpe, bármilyen körülmények között;
- M-111, Angliában tenyésztők szerezték be, Ukrajna és Közép-Oroszország meleg éghajlatához alkalmazkodva.
Törpe
A törpe klón alanyokat nagy koraérettség jellemzi, de megfelelő megközelítést igényelnek. A fák kicsik lesznek. A növekedés és fejlődés intenzitása szerint 5 csoportra oszthatók. Széles körben elterjedt:
- M8, a legkisebb alulméretezett fák gondosan figyelemmel kísérik a talaj állapotát és a támaszok megszervezését, gyenge gyökerekkel rendelkeznek és rosszul tartják az aljzatban;
- M27, szuper törpe növények gyengén fejlett koronával. Kis termést adnak, törékeny ágakkal különböznek, állandó gondozást igényelnek, kis magángazdaságokban használják;
- D-1071, a legellenállóbb faj, jól tűri a fagyot és a száraz éghajlatot, a termés a harmadik évben kezdődik, magas hozam.
Interkaláris vagy beszúrás
Ez a technika viszonylag nemrégiben vált népszerűvé. A betakarítás a palánták magtermesztésének és a közepes méretű fajták oltásának kombinációja. A palántára oltáshoz 15-25 cm hosszú szárat használnak. Az ilyen alanyon termesztett fák magas termelékenységet tartanak fenn, miközben alulméretezettek maradnak. Jól gyökerezik a talajban, átlagos fagyállósággal rendelkezik.
Az ilyen állomány hátrányai közé tartozik a fa alacsony szilárdsága, amely támasztórendszert igényel a termő hajtásokhoz.
A klonális alanyok jellemzői
Ez a fajta alany a legnépszerűbb, mivel sokkal könnyebb anyaghoz jutni. A vegetatív szaporítással a fajta megőrzi minden tulajdonságát, míg a magok termesztése során beporzás és a genetikai bázis megváltozik. A vegetatív vagy klonális alany megkülönböztető jellemzői a következők:
- rostos gyökérrendszer számos járulékos gyökérrel a talajfelszín közelében;
- szerénység a talaj állapotára, nem fél a talajvíz közelségétől;
- a fa gyenge rögzítése a talajban, instabilitás;
- állandó öntözés vagy öntözés szükségessége.
Milyen fajták alkalmasak alanyra
Anyagként olyan fajtákat használnak, amelyek különböznek egy bizonyos típusú éghajlathoz való alkalmazkodóképességükben. Leggyakrabban használt:
- kínai, ellenáll a hidegnek és a szárazságnak, nem szenved gombás fertőzésektől. Emlékeztetni kell arra, hogy ez a fajta csak bizonyos típusú almafákkal kompatibilis;
- Szibériai bogyó, fagyálló, közepes és erőteljes lehet, jól gyökerezik az Urál és Nyugat-Szibéria körülményei között;
- lila almafa, A Nadzwiecki almafa és a sötétvörös almafa keresztezésével kapott, fagyállósága nagyon magas - -35 fokig fagyot is bír;
- Rayka (más néven paradiska), széles körben használják nagyüzemi fatermesztéshez, jó túlélést és erős gyökeresedést biztosít.
Néha a kertészek szokatlan alanyokat használnak az almafákhoz. Tehát vannak galagonya vagy hegyi kőris elleni oltások.
A vetőmag és a vegetatív különbségek
A fő különbség a mag és a poloska alany között a fák ciklikussága és életfázisai. A palántákra oltott fák későn, csak 6-7 évesen kezdenek termést hozni, a vegetatív palántákra pedig már a második évben. A mag alany hosszabb termőidőt és várható élettartamot biztosít, az ilyen fák 20-30 évig örvendeztetik meg a kertészeket.
Ezenkívül az ilyen növények jobban tolerálják az időjárás változásait, és nem szenvednek a gyümölcstermesztésre jellemző betegségek többségétől. De a klónállományra oltott almafák sokkal jövedelmezőbbek a nagy kertekben, termesztésük jövedelmezőbb.
Az almafák tavaszi feldolgozásáról ezen a linken olvashat.
A törpe jellemzői
A törpe alanyon lévő fák gyorsan belépnek a termőszezonba, már 2-3 éve. Kis méretével és gyenge elágazásával a korona meglehetősen nagy hozamot ad, amiért a nagy kerti telkek tulajdonosai szeretik őket. Az ilyen ültetvények azonban gondosabb gondozást igényelnek: rendszeres öntözést, szisztematikus trágyázást igényelnek tavasszal (a szerves és nitrogéntartalmú műtrágyák különösen fontosak). A törékeny vázágak miatt a fák további támogatást igényelnek, különösen a gyümölcsérés idején.
A törpe almafák metszéséről megmondja ezt az anyagot.
Leírás M9
Hazánkban a kertészek körében a legnépszerűbb az M9, vagyis a Paradiska 9 törpe alany. Származására nincs adat, de bizonyos tulajdonságok tekintetében a tenyésztők arra a következtetésre jutottak, hogy grúz ősei. A fajta Oroszország legtöbb régiójához igazodik, azonban Szibériában és az Urálban télen fagyás lehetséges. Az M9 előnyei a következők:
- kompatibilitás bármely almafafajtával;
- a vakcina természetes gyógyulási folyamata, amely komplikációk nélkül múlik el;
- fagyállóság;
- magas koraérettség;
- várható élettartam 20 év felett;
- gombás betegségekkel szembeni ellenállás, beleértve a varasodást és a lisztharmatot.
A fajta szempontjából fontos a talaj összetétele.
Homokos vagy nehéz agyagos talajon a Paradiska-9 nem gyökerezik és nem növekszik.
A félig törpe vagy közepes magasság jellemzői
A közepes méretű és a féltörpe alanyok alig különböznek egymástól. A jelentős hátrányok közé tartozik talán az alacsony koraság, a gyümölcsök meglehetősen későn jelennek meg. De az ilyen alapra oltott fák tökéletesen alkalmazkodnak országunk különböző régióinak éghajlatához, túlélik a téli hideget és visszatérnek a tavaszi fagyokhoz anélkül, hogy elveszítenék a termelékenységet.
Az ilyen fák gondozása szerény, nem félnek a magas talajvíztől.
Közepes méretű vagy féltörpe alanyoknál gyakori probléma a korona túlzott megvastagodásának lehetősége. Az erőltetett metszés különösen fontos
Termesztés: hogyan készítsünk elő és szerezzünk be egy jó alanyot
Az állományhoz csak megfelelő termesztéssel juthatsz egészséges anyaghoz. Természetesen egyszerűbb kész palántákat vásárolni speciális faiskolákban. Az állományt azonban saját maga is elkészítheti. Ne feledje, hogy a palánták csak néhány évvel az ültetés után állnak készen az oltásra. Ha bármilyen fajta beoltására a lehető leghamarabb szükség van, jobb, ha előnyben részesítjük a vegetatív módszert.
mag
Az ilyen anyagok elkészítése sok időt és figyelmet igényel. A termesztés a következő:
- vonja ki a magvakat a leendő állományhoz kiválasztott fajta érett terméséből;
- rétegezzük a magokat, keverjük össze a magokat durva homokkal 1:3 arányban. Az őszi vetés során a rétegződés természetes módon történik;
- tavaszig a magokat dobozokban, hűvös, mérsékelt páratartalmú helyiségben tárolják;
- a talaj túlmelegedése után el kell vetni, az ültetés előtt ki kell juttatni a szükséges műtrágyákat és meg kell öntözni;
- a magokat homokkal együtt meleg talajba viszik, körülbelül 2-3 cm mély barázdákba;
- vetés után az ágyást mulcsozzuk;
- a palánták a harmadik valódi levél megjelenésekor merülnek le, míg a fő gyökérhajtás 4-5 cm hosszúságúra rövidül;
- a palántákat egymástól 15-25 cm távolságra ültetik, a manipuláció után először a növényeket elzárják a naptól, a talajt talajtakarják.
Az alma száráról itt olvashat.
klonális
A vegetatív alanyokat vásárolt kész anyagból szedik be. A megvásárolt dugványt a tetején lerövidítjük és anyalúba ültetjük - egy speciális, 10-12 évre fenntartott helyre, amely alatt új hajtásokat ad. Az anyalúg talajának termékenynek kell lennie, a vályog és a homok nem alkalmas.
Nem fát kell nevelnie, hanem cserjét. A folyamat a következő:
- készítsen egy 8-10 cm mély hornyot a talajban;
- 100-120 cm távolságot betartva ültesse bele a vásárolt állományt;
- vágja le a dugványokat 30 cm-rel;
- jövő tavasszal vágja le a gyökeres dugványokat úgy, hogy 4-6 cm magas csonk maradjon;
- amint 15 cm-es hajtások nőnek, permetezze meg a növényeket;
- szezononként 2-3 alkalommal végezzen dombolást.
Az ilyen cserjékből megfelelő mennyiségű alanyanyagot vághat le, amely azonos lesz a szülőnövényekkel.
Alany és sarj kompatibilitás
Nem minden fajta kompatibilis egymással oltva. A Grushovka, Antonovka, Borovinka fajtákat tartják a legszerényebbnek az állomány számára. Az univerzális alanyok alapjául is szolgálhatnak bármilyen fafajtához.
Kínával más a helyzet. Csak Pepin Sáfrány, Fahéj új (fahéjcsíkos gyökeret ver, de rosszabb), Velvet. És az olyan fajták, mint az Anis, Babushkino, Antonovka, egyáltalán nem kompatibilisek. Az összeférhetetlenség a gyökérrendszer halálaként nyilvánul meg, ami a növény éhezéséhez és halálához vezet.
Az oltás helyei
Az oltási hely helyes megválasztása határozza meg, hogy az oltott fajta tulajdonságai mennyire fognak egyértelműen kifejeződni. Ha az eljárást helytelenül hajtják végre, az alany elnyomja a fajtát, és tulajdonságai nagyobb mértékben megnyilvánulnak. Ha a fát vegetatív alanyra ültetjük, az oltást a talaj felszínétől 5 cm-re kell elvégezni. A betétes palántáknál fontos az Ön régiójának klímája: ha a telek hótalanok, akkor az oltóhelyet földdel kell takarni, ha elegendő hó van, a vágások a talaj felett maradhatnak.
Az almafa hasadásba oltásáról itt olvashat.
Vetőmag vagy interkaláris alany esetében fontos, hogy ne engedjük megnőni a bazális hajtásokat, egyfajta túlnövekedést a fa körül.
Videó: hogyan kell almafát termeszteni és ültetni
Ez a videó részletesen elmondja, hogyan ültessünk almafát vadon.
következtetéseket
- Az állomány szükséges a növények jobb gyökerezéséhez, az oltás lehetővé teszi a fajta olyan mutatóinak javítását, mint a fagyállóság, a szárazságállóság vagy a korai érettség.
- Sokféle alany létezik, amelyek mindegyike más-más gazdaságra és célra alkalmas.
- A sikeres vakcinázáshoz megfelelően elő kell készítenie az anyagot, követnie kell az eljárás technológiáját, és figyelembe kell vennie a fajták kompatibilitását.
Ebből a cikkből kiderül, hogyan oltsunk almafát egy vadra.
