Annak érdekében, hogy ne csodálkozzon azon, hogy a körte miért nem hoz gyümölcsöt, ha eljött a termőkor, mindent meg kell tanulnia erről a növényről, mielőtt elülteti a nyaralójába. A vetés késésének számos oka lehet, de agrotechnikai módszerekkel mindegyik kiküszöbölhető.
Egyes kertészek a körtét szeszélyes fának minősítik. Mások nem látnak semmi különöset a termesztésében, és nem tartják finnyásnak. Annak érdekében, hogy a körte gazdag, lédús, ízletes gyümölcsök termését adja, legalább az adott éghajlati régióban nemesített fajtát kell elültetnie a területére.
Ha a fajta déli, akkor az északi régióban nagyon nehéz lesz megszerezni belőle azt, amit a déli régióban ad. Ebben az esetben a körte szeszélyesnek nevezhető. Az északi éghajlati viszonyokhoz a megfelelő körtefajtákat kell kiválasztani a rövid hűvös nyárhoz.
A palánta kiültetése után az első 2-3 évben nem ad petefészket és nem hoz gyümölcsöt. És ez rendben van. A későbbi életre szánt fa megerősíti gyökérrendszerét. Ha ezekben az években virágozni kezdett, akkor a petefészket el kell távolítani, hogy a fa minden erejét a gyökerek növekedésére és erősítésére fordítsa.
A kertészek körében normálisnak tekinthető, ha a fa 4-6 évig virágozni kezdett és gyümölcsöt hoz. Vannak körték, amelyek 10-15 évig kezdenek gyümölcsöt teremni. A leghíresebb fajták közül átlagosan az orosz régióban termőkor szerint a következőket lehet megkülönböztetni:
Mindenesetre, ha a körte nem virágzik 7 évvel a palánta kiültetése után, gondoljon rá, és próbálja meg kideríteni az okot.
A fán lévő gyümölcsök hiányának fő oka az, hogy a fa egyszerűen nem virágzik, nincsenek petefészkek, és nem lesz gyümölcs. De meg kell találnia azokat az okokat, amelyek miatt a körte nem virágzik, mivel sok van belőlük.
Az első dolog, amire figyelnek palántavásárláskor, hogy hány év múlva kezdődik a virágzás és a termés ebben a körtefajtában. A különböző fajtákban a gyümölcsök különböző korban kezdenek érni. Vannak fák, amelyek betakarítása 15-20 évre várható.
Ha egy fiatal körte ilyennek bizonyult, és fajtajellemzői miatt nem hoz gyümölcsöt, akkor rövid termőkorú fajtát olthat a fára, és korábban termést kaphat. Vagy éppen ellenkezőleg, olts körtét a birsalmába, és korábban virágzik és gyümölcsöt hoz.
Hosszú ideig nem hoz gyümölcsöt. Ezért palántavásárláskor alaposan megvizsgálják, megállapítják, hogy vad bokorról vagy fajtaról van szó. A fajtakörtében a törzs nem lehet sima az alján. Valamivel a gyökérnyak felett legyen egy oltási hely, jól látszik.
Valószínűleg helyesebb lenne a körtét a déli kultúráknak tulajdonítani, mivel alacsony a télállósága, és sok napfényt igényel a gazdag termés érése. Ahogy a kertészek megjegyzik, a növénynek napi legalább 6 órát közvetlen napfénynek kell lennie. Árnyékba vagy akár részleges árnyékba ültetve a körte 5 évig vagy tovább nem hoz termést, amíg az ágak felfelé nyúlnak, hogy elegendő napfényt kapjanak.
A talaj összetétele, amelyben a fa nő, nagyban befolyásolja annak állapotát és termőképességét. Kedvező talaj a könnyű, enyhén nedves, semleges savasságú talaj.
Tápanyaghiány esetén a fában minden folyamat lelassul, előfordulhat, hogy nem is virágzik, és ha virágzik, a petefészkek gyorsan leesnek. A hiányzó anyagokat pótolni kell.
Nem kell egyszerre sok nitrogéntartalmú kötszert hozzáadni. Ellenkező esetben a körte erősen nő, nő, és nem hoz gyümölcsöt. A nitrogén műtrágyákat tavasszal olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy nyár közepére már elfogyjon.
A virágrügyek éréséhez hasznosak lesznek a kálium- és foszforműtrágyák. Etetni kell a körtét a gyümölcsérés során. A szemcsés kálium-foszfor-kiegészítőket 20-25 cm mélységig alkalmazzák a törzskörben, és földdel borítják.
A virágzás és a gyümölcstermés képességét befolyásolhatja a szükséges szabályok betartása nélkül végzett ültetés. Az ültetés során különös figyelmet fordítanak a gyökérnyak elhelyezkedésére - arra a helyre, ahol a törzs a gyökerekbe kerül. A talajjal egy szintben kell lennie, nem túl mély vagy túl magas.
Az első esetben, ha az ültetés nemrég történt, az egész körtét egy lapáttal felemeljük, és a gyökerek alá földet öntünk, vagy a törzsből gereblyézzük ki a földet, hogy a gyökérnyak magasabban legyen. A második esetben a törzskör mentén talajt adnak hozzá a gyökerek befedésére, és nem fagynak meg a hideg idő beálltával.
Azt is tudni kell, hogy ültetéskor az egynyári palánták könnyebben tűrik az átültetést, gyorsabban gyökereznek, és abba a korba lépnek, amikor virágozni és gyümölcsöt hoznak. A kétévesek tovább betegszenek, és a gyümölcsérési idejük később is jöhet, mint a kiültetett egyéveseké.
Egy másik fontos szempont, amelyre a palánták ültetésekor figyelni kell, az a fő pontokhoz való tájolás. Hogy a palánta magabiztosabb legyen, úgy ültetik, ahogyan a faiskolában nőtt: a bokor déli oldala az új helyen ismét délnek kell, hogy nézzen.
A körtének sűrű koronája lehet, ami megakadályozza, hogy teljesen virágozzon és gyümölcsöt hozzon. Ezért évente metszenek, hogy ritkítsák. A törzstől hegyesszögben felfelé nyúló ágakat vízszintes helyzetbe döntik, teherrel vagy hurokkal rögzítik. És azokat, amelyek a korona belsejében nőnek, eltávolítják. Az ilyen elvékonyodás nem lehet erős. Ellenkező esetben egy fiatal körte sokáig felépül, nem virágzik és nem hoz gyümölcsöt.
A metszés során tudnia kell, mely ágakat kell eltávolítani. A körte minden évben termést ad. Az egyik évben egyes ágak termést hoznak, másik évben megpihennek, és a körte a szomszédon érik. A helytelenül elvégzett metszés idén nem eredményezhet termést.
A metszés nem okozhat oszlopos körtét, ha nem terem, mivel ez a fajta nem igényel metszést.
Sok körtefajta nem ellenáll a fagynak. Ha a hó még nem esett le és nem borította be a talajt, és a fagyok már elérik a -10-et0tól… -200C, akkor a fa gyökerei kissé lefagyhatnak. Ez azt eredményezi, hogy a körte leáll a virágzásban, és ennek megfelelően gyümölcsöt hoz.
Ha erős fagy várható a havazás előtt, akkor a gyökereket, ha lehetséges, télre rögtönzött eszközökkel szigetelik: a törzs körüli területet koronaátmérővel mulcsozzák, fenyőágakat, tőzeget, szalmát helyeznek a tetejére. A csomagtartó alsó része szigetelő építőanyaggal, zsákvászonnal, műanyaggal van burkolva.
Van, amikor a téli fagyok miatt megreped a kéreg, vagy megeszik a rágcsálók. A tavasz beköszöntével a nedváramlás megkezdése előtt a sebeket kerti szurokkal vagy agyaggal kell lefedni, és ruhával be kell csomagolni.
A szoros talajvíz annyira átnedvesítheti a talajt, hogy a körtebokor gyökerei elkezdenek nedvesedni és rothadni. A körte energiát és tápanyagokat költ a gyökérrendszer normál működésének helyreállítására. Ennek eredményeként kevés gyümölcsöt hoz, enyhén virágzik, a petefészkek képződése csökken vagy teljesen leáll.
A talajvíz kimerítheti a talajt, kimoshatja a körtéhez szükséges ásványi anyagokat. Ezért a növényt laza, jól vízelvezető helyre kell ültetni.
A különféle rovarkártevők és gombás betegségek megakadályozhatják a körte virágzását, és ennek megfelelően megfosztják gyümölcstermő képességétől. A tavasz beköszöntével az almavirágbogár megtámadhatja a körtét, és elpusztítja virágait. A körteszívó (levéllevél) hatással van a vesére, és egy gombás betegség hordozója, amely az egész fát érintheti. Aktívan táplálkozik az almamoly és más rovarok gyümölcseinek pépével.
Ezért még a hó elolvadása előtt ajánlatos ragasztószalagot felhelyezni a törzsre, és virágzás előtt megelőző permetezést végezni a fák olyan készítményekkel, mint:
A gyümölcsfákkal foglalkozó kertészek munkája a termés megszerzésére irányul. Először is kedvező feltételeket teremtenek a körte növekedéséhez, virágzásához és termőképességéhez.
Ezenkívül a szakértők további manipulációkat végeznek a körte virágzásának serkentésére:
Ha a körte bokrok dúsan, minden kedvező feltételekkel rendelkeznek a növekedéshez, de nem hoznak gyümölcsöt, vagy nem is virágzik, akkor egyes kertészek azt javasolják, hogy olyan stresszes helyzetet teremtsenek, amely serkenti a körte virágzását és termését. Az egyik ilyen módszer az, hogy beverünk pár szöget a csomagtartóba.
Annak érdekében, hogy a tápanyagok kiáramlása ne kerüljön a gyökerekhez, az egyik ágról 0,5-1 cm széles kéreggyűrűt távolítanak el. Ezután a sebet bevonják kerti szurokkal vagy fóliával bekötözik. Úgy gondolják, hogy a gyümölcslevek mozgása lefelé az ágon lelassul, és a körte virágozni kezd és gyümölcsöt hoz.
A körte serkentése a kertész feladata, de neki kell biztosítania számára a szükséges életkörülményeket, ha jó termést akar elérni.
A körte a nem öntermékeny növényekre utal. Ha csak egyfajta körte terem a kertben, akkor nyilvánvaló az oka, hogy nem hoz gyümölcsöt, bár virágzik. A virágok beporzásához még legalább egy körtefajtára van szükség. Ezt figyelembe kell venni palánta vásárlásakor, és egyszerre 2 különböző fajtát vásárolni a kertbe.
Néha megesik, hogy már beköszöntött a tavasz, a kertben minden kivirágzott, aztán visszatértek a fagyok. Nagyon nehéz megbirkózni a visszatérő fagyokkal, amelyek tönkreteszik a jövőbeni termést.
Tavasszal, egy bizonyos időpontban, a körte csodálatosan virágzik, kellemes illattal töltve meg a kertet. De kiderülhet, hogy nem tőle várták a várva várt termést. Ennek elkerülése érdekében előre meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a gyümölcsfa segítésére:
Ez a két ok megfoszthatja a körtét a gyümölcstől, ha a gyümölcsfa minden egyéb követelménye teljesül. Ezért mindenekelőtt ezeket kell figyelembe venni, ha a fa virágzik, de nem hoz gyümölcsöt.
Miután egy napon úgy döntött, hogy körtét ültet a helyszínen, meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek mellett növekedni, virágozni fog és ízletes gyümölcseivel gyönyörködni fog. Felsoroljuk a körte gondozásához szükséges intézkedéseket:
Mindezek a tevékenységek normálisak és természetesek egy gyümölcsfa termesztésénél, és nem tartalmaznak semmi különlegeset, amit egy kezdő amatőr kertész ne tudna megtenni.
Azoknak az okoknak a megfontolt listája, amelyek miatt a körte nem hoz gyümölcsöt a termőidő alatt, és néha nem is virágzik, arra a következtetésre jut, hogy a mezőgazdasági technológia elemi szabályainak betartása után megkaphatja a várt eredményt. A körtefa esetében döntő a fajta megfelelő megválasztása egy adott éghajlati régióhoz.