Tejútfű (euphorbia, vörös-barna mell): fénykép és leírás
| Név: | Fejő |
| Latin név: | Lactarius volemus |
| Egy típus: | Ehető |
| Szinonimák: | Euphorbia, Galorrheus volemus, Lactifluus volemus, Amanita lactiflua, Lactarius lactifluus, Lactifluus oedematopus, Lactarius oedematopus, Lactarius ichoratus, Galorrheus ichoratus, Lactifluus Lactitarius testaratus. |
| Műszaki adatok: |
|
| Szisztematika: |
|
A selyemfű gomba a Russula családba tartozó egyik népszerű lamellás faj. A feltételesen ehető csoportba tartozik. Gombaszedők körében nagy kereslet, pácolásra, savanyításra ajánljuk.
Hogy néz ki a selyemfű gomba?
A faj több néven ismert: vörösesbarna selyemfű, sima, selyemfű, spurge, vérzéses, Lactarius volemus, legjobb tejfű. Gomba sötétbarna vagy okker. Szüneten vagy vágáson fehér tejszerű lé jelenik meg, amely gyorsan elsötétül és besűrűsödik.
Kupak leírása
A tenyészidőszak elején a kalap lekerekített, domború, szélei hajtogatottak. Idővel az alak elterül, a szélei megemelkednek, a közepén enyhe homorúság képződik.
A képen látható selyemgomba sapka leírása a következő:
- átmérő - 6-16 cm;
- a fiatal gombák felülete bársonyos, majd száraz, sima, nedvesség hiányában repedések jelennek meg;
- a szín gyakran egyenletes, a kifejlett tejzuzmóknál a középső rész sötétebb lehet;
- krémszínű spórás lemezek, ritkán helyezkednek el, a száron leereszkednek, alul a kalap széle mentén lerövidült lemezek vannak;
- spórapor világos bézs vagy fehér;
- a hús vastag, kemény, világossárga.
Íze édeskés, a gomba nyersen fogyasztható, az illata diós.
A láb leírása
A selyemfű gombáról készült fotón jól látható, hogy a láb kerek, hengeres, az alap felé elvékonyodik.
A hossza 10 cm. A felső rész színe nem tér el a lamellás réteg színétől, az alsó sötétebb tónusú. Szerkezete merev, felülete sima, apró, sűrű karámmal borított.
Hol és hogyan nő
A selyemfű elterjedési tartománya: Dél-Oroszországtól az európai részig. Az első példányok júliusban jelennek meg, az utolsó kollekció októberre esik. A selyemfű a családjának legkorábbi gombája. Gyakrabban nő egyenként, ritkábban kis csoportokban tűlevelű és vegyes erdőkben. Mogyoróval, lucfenyővel vagy tölgyfával mikorrhizát képez.
Az Euphorbia gomba ehető vagy nem
A selyemfű ehető, édeskés ízű, tejes leve nem keserű. A termőtestek áztatása a feldolgozás előtt nem szükséges. Sütés előtt forraljuk fel a csípőt, így a comb húsa lágyabb lesz. Pácoláshoz vagy pácoláshoz használják. A feldolgozás után a gombák rugalmassá válnak, magas gasztronómiai minősítéssel rendelkeznek. Nyugaton a tejeskancsós ételeket a finomságok közé sorolják.
Vörös-barna gomba sózása télre
A tejeskancsó ideális a téli betakarításhoz. A lamellás fejőgépek a sózás után a legfinomabbak. A feldolgozáshoz vegyen fiatal gombákat, amelyeket nem károsítanak a rovarok. A régi példányokat jobb hagyni pácolásra, mert a sózás során a termőtest elveszíti rugalmasságát és jellegzetes ropogósságát.
Sózás előtt a gombát feldolgozzák:
- A betakarítás kiöntve, méret szerint válogatva.
- Távolítsa el a védőfóliát a kupak és a szár felületéről.
- A lamellás réteget megtisztítják a fű és az alom maradványaitól.
- Többször mosva.
- A rovaroktól való megszabaduláshoz áztassa vízbe ecet és só hozzáadásával. Tartsa oldatban 2-3 órán át.
Meleg pácolás módszer
A téli gombák betakarításához szüksége lesz:
- gomba - 5 kg;
- víz - 5 l;
- babérlevél -10 db.;
- fokhagyma - 2 fej;
- ribizli levelek - 15 db.;
- kapor - 1 csokor (opcionális);
- só - 10-12 evőkanál.l. só.
Főzési technológia:
- Sóléhez forraljunk fel vizet egy zománcozott serpenyőben, adjunk hozzá sót, babérlevelet.
- A szétválogatott és megmosott gombát 30 percre forrásban lévő sós lébe helyezzük.
- A gombát kivesszük a sós léből, és vízzel mossuk.
- A sózótartályba sót öntünk, a gombákat rétegesen kiterítjük. Megszórjuk sóval, kaporral, fokhagymával.
- A tetejét ribizlilevél borítja.
- Zárja le a fedelet, amelyet egy töltettel megnyomnak.
- Néhány nap múlva a gombák levezik, át lehet tenni sterilizált üvegekbe, és télre lezárni.
Tárolja az üreseket az alagsorban.
A vörösbarna tejgomba gyógyászati tulajdonságai és ellenjavallatai
A selyemfű többkomponensű kémiai összetétele alkalmazásra talált a népi gyógyászatban. A természetes terméket a következők miatt értékelik:
- blokkolja a rossz koleszterint;
- javítja a mikroflóra állapotát a bélben;
- antioxidánsként működik;
Peptikus fekély vagy gyomorhurut súlyosbodásával, allergiával a tejfűt korlátozott mennyiségben fogyasztják.
Ikrek és különbségeik
A tejesember olyan színes megjelenésű, hogy nehéz összetéveszteni másokkal. Euphorbiának nincsenek mérgező ikrei. A tejtermelő higroforoid távolról hasonlít a selyemfűhöz.
A duplaban a kupak színe egyenetlen, centrikus körökkel, ritkán száraz. Az oxigénnel való érintkezéstől a tejszerű lé nem változtatja meg a színét. A tányérok ritkábban helyezkednek el, mint a selyemfűnél. A tápértékek megegyeznek.
Következtetés
A selyemfű gomba nyár közepétől növekszik, vegyes és tűlevelű erdőkben jelenik meg, mint az egyik első tejsav. Az élénkbarna spurge-t pácoláshoz vagy pácoláshoz használják. A termőtest hasznos összetételét a hagyományos orvoslás receptjeiben alkalmazták.
