A málna olyan növények közé tartozik, amelyek gyümölcsét az emberiség időtlen idők óta használja. Magvait régészek találták meg a kő- és bronzkor embereinek ősi lelőhelyein. A vadmálna Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában él. Elterjedése elsősorban az európai, illetve az amerikai kontinens északi részéhez köthető, általában fagyállóbb, mint a szárazságtűrő kultúra.
A hegyláncokból és erdőkből a málna fokozatosan az emberi lakhelyekbe költözött, ma már mindenhol, mérsékelt éghajlaton termesztik, sok fajta alkalmas az északnyugati régiókra. A legjobb málnafajták igyekszünk beültetni a telkeinket.
A málna a Rosaceae család Rubus nemzetségébe tartozik. A nemzetség közel 1500 fajból áll. A hazánkban szinte mindenhol termő kerti málnafajták testvérei a szeder, hercegnők, áfonya, kumanika, csonthéjasok és más kevésbé ismert fajok.
A legtöbb faj az északi félteke mérsékelt vagy hideg övezetéből származik, de néhányuk az északi sarkkörön, a déli félteke trópusi hegyvidékein, óceáni szigeteken nő.
A málna, amelynek fajtáit személyes parcellánkon szoktuk ültetni, a következő fajokból származik:
A főbb modern fajtákat, amelyek magas hozamú és kiváló ízűek, az európai vörös málna más fajokkal való keresztezésével nyerik. Megőrizték nagy gyümölcsösségét és kiváló gyümölcsminőségét.
A hibrid utódokban különböző fajok génjeivel rendelkező modern málna különbözik a bogyók színében, méretében, ízében. És a termelékenység, a szárazságállóság, a fagyállóság, a tövis mérete és száma is különbözik. Vannak korai és középszezon fajták, ősszel termő málna és javító (többször termő).
A legújabb fajták és hibridek létrehozásakor a tenyésztők azzal a feladattal szembesülnek, hogy a következő jellemzőkkel rendelkező málnákat hozzanak létre:
A málna a növekedés és a termés jellege szerint a bogyós növények közé tartozik.
A málna jól elágazó gyökérrendszerrel rendelkezik, melynek nagy része a talaj felső rétegeiben, főként 30-40 cm mélységben található. Mélyebbre (akár 1 méterig) csak kis számú gyökér hatol be, elsősorban könnyű homokos talajokon. Vízszintes irányban 2-3 m-t nőnek, de a legtöbb 50-60 cm-es körzetben helyezkedik el.
A málna erős gyökérrendszere hozzájárul az erőteljes hajtások kialakulásához, jó hozamot biztosít. Az egyes bokrok tartósságát az az idő határozza meg, amíg a rizóma rügyeiből cserehajtások nőnek ki.
A málna szárának kétéves fejlődési ciklusa van. A fajta növekedési erejétől, a bokor korától, a növekedési feltételektől, tápanyag- és nedvességellátásuktól függően a hajtások a fejlődés első évében akár 1,5-3,0 m-re is megnőhetnek. Idén nem ágaznak el (ami nem vonatkozik a javító málnára). Egyes fajták egyenes szárúak, míg mások enyhe lejtővel nőnek.
A tenyészidő kezdetén a hajtások intenzíven, napi 4 cm-es vagy annál nagyobb növekedéssel nőnek, és minél magasabbak és vastagabbak, annál jobb málnatermésre számíthatunk a következő szezonban. A tápanyag- és nedvességtöbblettől a szárak közel 2,0 m magasra nőhetnek. Nem lesz idejük beérni a fagyok előtt, és megfagynak vagy megfagynak, ami szükségszerűen negatívan befolyásolja a hozamot. Ezenkívül a rács nélküli málna termése során a hajtások lehullanak, ami szintén nem lesz a legjobb hatással a bogyók minőségére és mennyiségére.
A tavalyi málnaszárakat termőhajtásoknak nevezik, nem nőnek sem magasságban, sem vastagságban. A leveles és virágzatos ágak vegyes rügyekből fejlődnek ki. A málna termése után fokozatosan elpusztul, amíg késő ősszel teljesen el nem pusztul. Az öregedés során vizet és tápanyagot vonnak ki a talajból. Időben le kell vágni őket a földre.
A málna rügyeit egynyári hajtásokon a levelek hónaljába rakják. A legtöbb fajtában kettőben vannak kialakítva - egymás felett. Általában a felső rügyek fejlettebbek, a jövőben gyümölcságak nőnek belőlük, az alsó rügyekből pedig levélrozetták nőnek. Előfordul, hogy mindkettő egyformán fejlődik, a felső rügy károsodása esetén az alsó rügyből nem levelek képződnek, hanem gyümölcság, de gyenge, apró termésekkel.
A málna tenyészidőszakában a hajtáson, egymást helyettesítve, akár 40 levelet is felnőhet. Kialakulásuk tavasszal kezdődik és általában nyár végéig tart, minden levél körülbelül 30 napig él.
A málna virágai kétivarúak, és virágporuk jól beporzik. Bár ez a növény öntermékeny, a legjobb termést egy 2-3 fajtát termesztő ültetvény adja. A 3-5 virágcsokorba gyűjtött gyümölcsgallyakon a málnavirágzat nem nyílik egyszerre. Először a felsők nyílnak ki, majd az alsók, így a virágzás általában 25-30 napig tart.
A málna egy előregyártott csonthéjas gyümölcs - kis lédús csonthéjasok gyűjteménye, amelyek összeolvadnak. A gyümölcsök kemény, nem ehető száron képződnek és tartják őket, amely fajtától függően a bogyó teljes tömegének 7-15%-át teszi ki.
A gyümölcs alakja lehet:
A málna színe általában a rózsaszíntől a mélybordóig változik. Vannak nagyon édes, de kevés aromás sárga desszert fajták és feketék, amelyeket leggyakrabban feldolgozásra használnak.
A málna termésének mérete elsősorban a fajtától függ, de fontos a talaj termékenysége és a vízrendszer. Az első betakarítás bogyói általában a legnagyobbak. A málna gyümölcsöt teremhet:
A bogyók minőségét az íz és a méret mellett az egyes csonthéjasok tapadási erőssége, a kötés sűrűsége, a pép sűrűsége határozza meg.
A termés egyenetlenül érik. Egy bokor bogyóit éréskor 5-10 adagban szedik be, a fajtától és az időjárási viszonyoktól függően. A virágzás kezdetétől a bogyók érésének kezdetéig átlagosan 30 nap telik el.
Amellett, hogy a málna finom, gyümölcslevek, szörpök, lekvárok, lekvárok, borok, tinktúrák készülnek belőle. Szárítják, fagyasztják, gyümölcssalátákhoz, kompótokhoz adják. A málna értékes mézelő növény, a szárított levelekből pedig teapótlót készítenek.
A málna cukrokat, nyomokban illóolajat, fehérjét, pektint, nyálkát, szerves savakat, alkoholokat, A, B, C vitaminokat, tanninokat tartalmaz. Magjai akár 22% zsíros olajat is tartalmaznak.
A málna termését és levelét széles körben használják a népi gyógyászatban, számos gyógyszerdíjban szerepelnek, amelyek hatékonyságát a hivatalos orvostudomány elismeri. Jelenleg aktív kutatások folynak a málnalevelek gyógyászati tulajdonságairól. Amint azt a legújabb kutatások kimutatták, olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek hatása hasonló egyes hormonok hatásához, de nem okoznak mellékhatásokat.
A málnafajták leírását és fotóit kínáljuk, hogy könnyebben eligazodjon a hatalmas számú létező fajta között. A legkisebb területen is többféle, eltérő érési periódusú málnafajtát ültethet, és egészen őszig élvezheti az ízletes, egészséges gyümölcsöket.
Természetesen minden területen a korai málnafajták a legkívánatosabbak. Egy egész éve várunk erre a bogyóra, örömmel szüreteljük az első termést. A korai málna a legdrágább, ezért ipari méretben, csak nagy parcellán termeszthető, eladásra szánt fajtákat mutatunk be.
Korai fajta, rendkívül termő, hektáronként ipari méretekben 150-200 centner termésre képes. Tél- és szárazságtűrő málna, ellenáll a szárkárosodásnak. A 2-2,5 g tömegű, piros tompa gyümölcsök jó fogyasztói tulajdonságokkal rendelkeznek.
A közepes méretű, közepesen terjedő málnabokrok közepes méretű bogyókat adnak, amelyek súlya körülbelül 2,5 g. Tompa formájúak és bíbor színűek. Ez a fajta kevés törődést igényel, nagy ültetvényeken is termeszthető, ahol hektáronként körülbelül 80 centner termést ad.
Ez a málnafajta korábban érik, mint a többi, és hideg éghajlaton is termeszthető. 3 g-ig terjedő, édes-savanyú ízű, buta végű bogyók, málna színűek. Termőképesség - akár 80 kg / ha, betegségekkel és szárazsággal szembeni ellenállás - magas.
Étvágyát kielégítve megkezdheti a málnakészítmények készítését. Általában a nyár második felében érő fajták kerülnek feldolgozásra.
A viszonylag alacsony növekedésű, felálló hajtású málnabokrok télállóak, de átlagosan szárazságtűrőek, akár 100 centnert is adnak hektáronként. Kúpos, enyhén serdülő édes-savanyú, egyenként 3-4 grammos bogyók sötét málnás színűek, gyenge aromájúak.
Közepes vagy magas, felálló bokrokkal rendelkező, hideg- és szárazságálló fajta, 100-140 c/ha terméshozam. Sötétvörös tompa bogyók 3,0-3,5 g nagyon ízletes, édes-savanyú.
Ennek a fajtának a felálló tüskés málnabokora eléri az 1,8 m magasságot, jó télállóságú. A sötétlila bogyók elérik a 2,5-2,8 g-ot, és a legalkalmasabbak a feldolgozásra. Termelékenység - átlagosan 60-80 kg / ha.
Ennek a fajtának a termése nagyon magas - bokronként átlagosan 4-6 kg-ot, kedvező időjárási körülmények között akár 8 kg-ot is teremhet. Nagy gyümölcsű, legfeljebb 18 g tömegű, élénkvörös málna hosszúkás, sűrű bogyókkal, édes-savanyú ízű. Ennek a fajtának van egy másik neve - Oroszország büszkesége. A málna télállósága jó, de északon menedéket igényel.
Ha ilyen vagy olyan okból nem találhatók javító fajták az Ön webhelyén, akkor a késői málna segít.
A fajta függőleges, kompakt bokrjai 1,8-2 m-ig jól telelnek, és 55 kg / ha termést adnak. A 3,0-3,2 g tömegű, kerek kúpos bogyók élénkpirosak, feldolgozásra alkalmasak.
A málnának erős felálló hajtásai vannak, amelyek nem igényelnek harisnyakötőt. Gyümölcsök augusztustól a fagyokig, a termés akár 70%-át is képesek leadni. Bogyók - 5-10 g, rubin színű, édes-savanyú.
A remontáns málnának van egy ilyen biológiai tulajdonsága - nyáron a tavalyi száron, ősszel pedig az aktuális évi hajtások tetején terem. A következő szezonban, nyáron, ugyanazon az ágon nyári bogyós termés alakul ki.
Alacsony, erős, jól elágazó hajtású málnabokrok fagyig hoznak gyümölcsöt, hektáronként akár 40 centnert is hoznak, jó gondozás mellett 70-ig. Ennek a fajtának a nagyon ízletes, 2,5-3 g tömegű bogyói csonka-kúp alakúak.
Az erős bokrok közepes méretűek, hozamuk legalább 50 kg / ha. A 2,5-2,7 g tömegű, fényes, hosszúkás bogyók nagyon ízletesek. Svájci fajta.
Remontant fajta, az első betakarítás nagyon korán ad, a második - augusztus közepétől a fagyokig. Akár 7 kg-ig nagyon ízletes, de akár 15 g-os savanyú málnabogyókat is betakarítanak egy bokorról. A hajtások könnyen elérik a 2,0 métert, kevés tövis van. A gyümölcsök jól megtartják alakjukat a szállítás során.
Ennek a fajtának az alacsony bokor úgy néz ki, mint egy fa. A megnyúlt rubinbogyók súlya körülbelül 7 g, délen akár 5,5 kg-ot is hoznak bokrokonként, az északi szélességi körökön a termés fele sem éri meg - 2,5 kg-ig.
A legédesebb desszertfajták a legjobban felhasználva frissen. Sajnos illatát tekintve nem hasonlíthatók össze a vörös málnával.
Ezt a fajtát tartják a leginkább nagy gyümölcsűnek, bogyói elérhetik a dió nagyságát. Nagyon jól tűri a fagyokat, hajtásai elérik a 2,5 m-t.
Ezt a fajtát szerénység, jó télállóság, betegségekkel szembeni ellenálló képesség jellemzi. A kúpos hosszú bogyók élénk narancssárga, sűrűek, jól tűrik a szállítást, súlyuk 4,5-6 g. A félig terpeszkedő bokornak harisnyakötő kell, és akár 2,5 kg termést is ad.
Ez a málna Amerikából származik, és szinte nincs gyökérhajtása, ami megkönnyíti a gondozását.
A málnafajták leírása hiányos lesz, ha nem említjük a "Cumberland"-et. Hazánkban ez a legnépszerűbb és legelterjedtebb fekete málnafajta, amely egyáltalán nem, ahogy egyesek mondják, szederhibrid. A betegségeknek és a fagynak nagyon ellenálló bokor kötelező harisnyakötőt igényel, sokáig terem, nem morzsolódik. Valaki úgy gondolja, hogy ennek a málnának nagyon édes íze van, és túl nagy magjai vannak, de a legjobb, ha lefagyasztjuk - a bogyók megtartják alakjukat és nem homályosodnak el. Termőképesség - bokonként 4-7 kg.
Változatos hazai válogatás, korai érésű, télálló, 3 g-ig terjedő, hosszúkás bogyókkal és 2 méteres hajtásokkal.
A málna egyike azoknak a bogyóknak, amelyeket az oroszok a legteljesebb mértékben élvezhetnek, ha a kertjükben termesztik. Végül is Oroszország elismert vezető szerepet tölt be a világpiacon ennek a növénynek a termelésére. Könnyen gondozható, sok fajta még hideg éghajlaton is jól telel.