A magnólia dísznövény, virágos, faszerű vagy bokros koronával. Jól érzi magát a déli régiókban, a Krím-félszigeten. A magnólia szabadföldi ültetése és gondozása nem igényel speciális ismereteket. A hely megfelelő megválasztásával, a mezőgazdasági technológia szabályainak betartásával, az őszi-téli időszakra való gondos felkészüléssel az Urálban, Szibériában, Közép-Oroszországban termeszthető és virágzik.
A magnólia melegkedvelő, hosszún növő fa, 10-30 m magas (fajtától és éghajlattól függően). Főleg a déli régiókban, a Krím-félszigeten nő. Kora tavasztól nyár közepéig virágzik.
Közép-Oroszország körülményei között, az Urálban, Szibériában történő ültetésre olyan hibrid fagyálló fajtákat tenyésztettek ki, amelyek ellenállnak a -35-ra csökkenő téli hőmérsékletnek OVAL VEL.
A magnólia szabadföldi termesztése és gondozása hasonló a hőszerető gyümölcskultúrák (körte, sárgabarack, szőlő) mezőgazdasági technológiájának alapelveihez:
Az Urálban vagy Közép-Oroszország körülményei között tereprendezéshez érdemes a Siebold, Kobus, Sulange, Magnolia nuded, Lebner, hegyes magnólia fagyálló fajtáit választani.
A hibridek -27-33-ig ellenállnak a fagyoknak OC, jól tűri a hideg, szeles telet.
Nyílt terepen a magnóliát egyetlen cserjeként vagy tervezési csoportban ültetik az előtérbe vagy a középső talajba. A kompozíció létrehozásához tuja, hárs, viburnum, boróka, kék lucfenyővel kombinálják.
A magnólia jól mutat bármilyen egynyári vagy évelő virággal, díszítheti a bejárati csoportot, a pavilont, a kert vagy a park egy részét mini patakkal vagy vízeséssel.
Virágzó fák díszítik az utakat, díszítik a tereket, rekreációs területeket.
Lassan növekvő cserje. A magvakból nyert magnólia csak a 12-15. életévben virágzik.
A dugványokkal nyert palánták virágzása a nyílt talajhoz való alkalmazkodást követő 7-8.
Amikor egy fát új helyre ültetünk át, amíg a magnólia teljesen meg nem épül, nem lesz rügyképződés. Egy kifejlett, korán virágzó növény csak a következő évben virágzik.
Nem minden régió alkalmas magnólia termesztésére. A dísznövény érzékeny a fagyra, a hőmérséklet-változásokra, a talajviszonyokra, a fényintenzitásra, a huzatra.
Annak érdekében, hogy a fa gyökeret eresszen, biztonságosan átteleljen, növekedni és fejlődni kezdjen, ki kell választani a megfelelő ültetési időt és helyet, valamint elő kell készíteni a talajt, figyelembe véve a szakértők ajánlásait.
A nyílt terepen történő elhelyezéshez erős, körülbelül 1 m magas, 1-2 életképes bimbóval rendelkező palántákat kell választani. A zárt gyökérrendszerű, kiszáradástól védett minták jobban gyökereznek.
A kertészek megjegyzik, hogy a magnólia ültetésének optimális ideje október vége, amikor a palánta nyugalomban van, és nem ad fiatal hajtásokat. A fagy előtt a fának van ideje felépíteni a gyökérrendszert, könnyebben tolerálja a zord téli körülményeket.
A magnólia tavaszi ültetése elfogadható, de fontos a megfelelő időpont kiválasztása:
A fa kerti helyének jó megválasztása biztosítja az aktív növekedést, a megfelelő koronaképzést, virágzást.
A magnólia meleg és fénykedvelő növény, amely nem tűri a huzatot. Nyílt talajba ültetéshez válasszon jól megvilágított, széltől védett helyet. A fiatal palánták feltétlenül árnyékolnak a déli meleg elől.
Ne helyezze a magnóliát más fák vagy cserjék közelébe. Ha a napfény nem érkezik meg a szükséges mennyiségben, a magnólia elsorvad.
A talaj legyen nedves, laza, enyhén savas vagy semleges összetételű. A talajvíz közelsége nem kívánatos. A magnólia szintén nem tűri a gyökerek elvizesedését.
A magnólia szabadban történő elhelyezéséhez egy nagy ültetőlyukat kell készítenie. Méretének legalább háromszorosanak kell lennie a jövőbeli fa gyökérrendszerének térfogatának.
Ültetéskor jó vízelvezető réteget kell kialakítani, hogy a felesleges nedvesség ne stagnáljon a gyökerekben.
A komplex műtrágyákat adagokban (legfeljebb egy maréknál) alkalmazzák. Túlbőségük csökkenti és lelassítja a túlélési arányt.
A magnólia tavaszi megfelelő ültetéséhez szüksége van:
Ha több fát ültetnek a helyszínen, a köztük lévő távolságnak legalább 4-5 m-nek kell lennie.
Egy fa vagy cserje csak megfelelő mezőgazdasági technológiával tud bőséges virágzást és sűrű koronát adni.
A magnólia nedvességkedvelő növény, amely rendszeres öntözést igényel. A fiatal palántákat nyílt terepen hetente egyszer öntözik, legalább 20 liter vizet öntenek egy fa vagy bokor alá. Meleg, száraz időben a talajt gyakrabban - 2-3 naponta - nedvesítik.
Az öntözés után következő napon a szárhoz közeli kört óvatosan meglazítjuk. A mély ásás nem kívánatos, mert károsíthatja a gyökereket, amelyek a magnólia felszínéhez közel helyezkednek el.
A virágzó fa érzékeny a tápanyagok hiányára és feleslegére egyaránt. A kiegyensúlyozatlan talajösszetétel a levelek sárgulásához, a satnyasághoz, a gyökerek rothadásához vezet.
A magnólia első fejtrágyázását 2 évvel a növény nyílt talajba ültetése után végezzük. A tápkeveréket évente 2 alkalommal alkalmazzuk: tavasszal (a nedváramlás kezdetekor) és nyár közepén (virágzás után). Műtrágyához egy vödör vízhez 1 kg ökörfarkkóró, 25 g ammónium és 15 g karbamid szükséges.
Egy felnőtt nagy fának további táplálékra van szüksége. A kora tavaszi bőséges virágzás serkentése érdekében a magnóliát etetheti szerves vegyületekkel, a bimbózás előestéjén pedig foszfor-káliummal.
A virágzó fának nincs szüksége koronaképzésre. Az ágak eltávolítása után a növény sokáig alkalmazkodik, megbetegszik, rosszul tűri a telet.
A magnólia egészségügyi metszését ősszel vagy közvetlenül a virágzás után végezzük. Ezzel egyidejűleg eltávolítják a kiszáradt virágzatot, a sérült, száraz hajtásokat, a befelé növekvő és a koronát megvastagító ágakat. A vágás helyeit gyenge kálium-permanganát oldattal mossuk, hamuval meghintjük, kerti szurokkal megkenjük.
A cserjés magnólia gondozása szibériai körülmények között történő termesztése során az Urál nem jelenti a fagyott hajtások tavaszi levágását. A hő beálltával a dísznövény intenzív nedváramlást kezd. Ha a kéreg megsérül, a rügyek lehullanak, a növények növekedése lelassul, és megnő a rothadás, klorózis és varasodás veszélye.
Még a fagyálló fajtákat is védeni kell a hidegtől, a széltől és a rágcsálóktól. Ehhez november elején a törzs alsó részét a 2. ágig beburkolják zsákvászonnal, speciális fedőanyaggal, lucfenyő ágakkal.
Az első fagyok után a magnólia törzsét vastag talajtakaróréteg tölti ki. Ha ezt korábban teszi, az egerek fűrészporban vagy szalmában hibernálnak.
A virágzó díszfa nem mindenhol nő. A magnólia szeszélyes, könnyen lefagy, nem tűri a huzatot.
A növény jól gyökerezik és virágzik a déli régiók nyílt terepen. Más régiókban érdemes fagyálló fajtákat választani az ültetéshez, gondosan ellenőrizni az öntözést, télre takarni a palántákat.
Oroszország minden déli régiójában és a Fekete-tenger partja mentén természetes körülmények között virágzó fa nő. Alacsony növekedésű hibrideket (legfeljebb 10 m) parkokban, tereken, botanikus kertekben ültetnek.
A Krím-félszigeten a magnólia termesztése nem igényel különleges ismereteket. Az enyhe tél, a meleg, párás nyári éghajlat lehetővé teszi, hogy bármilyen fajtát nyílt terepen ültessen, és áprilistól júniusig sok erőfeszítés nélkül élvezze a virágzást.
A régióban sok a napsütés. Az épület északi vagy keleti fala közelében árnyékolt területek alkalmasak telepítésre.
Csak a 3. életévig terjedő fiatal növényeket takarjuk télre. Kifejlett, erős fákban a törzsközeli teret ősszel mulcsozzák, hogy a felszíni gyökerek ne fagyjanak meg és ne száradjanak ki.
Szibériában nehéz a szabadban termeszteni a magnóliát. Ültetésre fagyálló fajták alkalmasak: Sulange vagy Siebold.
A fagy elpusztíthatja a palántákat a telepítés utáni első évben, ezért gondosan kell kiválasztani az ültetési anyagot. Megfelelő erős, magas hajtások 2-3 élő bimbóval. Ősszel ültetik, jól szigetelik.
Szeptemberben az öntözés leáll. A túlzott nedvesség fagyást okoz.
A szibériai amatőr kertészek gyakran bokorfajtákat termesztenek dézsában. Nyáron nyílt területekre helyezik, díszítik a kert ösvényeit, télen pedig beltérre viszik őket.
A régió élesen kontinentális éghajlata rossz hatással van a díszfák állapotára. A kemény tél lefagyasztja a hajtásokat, a száraz, forró nyár pedig kiszárítja a koronát.
A magnólia nyílt terepen történő ültetésekor nagy jelentősége van a megfelelő helyválasztásnak. Egy épület vagy kerítés keleti oldalához közeli szélvédett szabad tér a legalkalmasabb elhelyezésre. Az épületek árnyékolnak a nyári melegben, védenek a huzattól, télen pedig megtartják a havat.
A díszcserjék gondozása bőséges öntözésből áll, amikor a talaj kiszárad. A nedvesség megőrzése érdekében a szárhoz közeli teret fűrészporral vagy szalmával talajtakarják.
Ősszel a fiatal hajtásokat és a kifejlett fákat egyaránt beborítják.
A középső sávban történő termesztéshez olyan fagyálló hibrid fajtákat választanak, amelyek ellenállnak az alacsony hőmérsékletnek.
Nyílt területen a magnóliát napos, szélvédett területekre helyezik. Az épületek déli oldala nem kívánatos. Tavasszal a rügyek túl korán ébrednek fel, a visszatérő fagyok elpusztítják a növényt.
Télre a fát az 5. életévig becsomagolják. A csomagtartó kortól függetlenül védett. Vastag réteg fűrészpor, szalma, nem szőtt szövet borítja.
Annak érdekében, hogy a növény jobban átteljen, július-augusztusban foszfor-kálium vegyületeket adnak hozzá.
A kultúra nem tolerálja az átültetést, hosszú ideig gyökerezik, megbetegszik.
Az eljárást legjobb tavasszal végezni, amikor a hőmérséklet 15 fok felett van OC, és a visszatérő fagyok kockázata minimális lesz. A tapasztalt kertészek azt javasolják, hogy távolítsák el a duzzadt virágzatot, hogy a növény ne pazarolja az energiát rájuk. Idén nincs metszés.
Ha a díszfát más helyre kell áthelyezni, akkor a helyet úgy kell megválasztani, hogy a magnóliát többé ne zavarják. Lehet, hogy nem képes ellenállni a növekedésbe való ismételt beavatkozásnak.
Magnólia átültetése:
Ha ősszel nyílt terepen magnólia átültetésre került sor, a fa és a gyökérteret télre szigetelik.
A virágzó, valamint a legyengült, beteg, sérült cserjék nem tűrik.
A magnólia megfelelő ültetése és gondozása jó immunitást, kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállást biztosít a fának. A mezőgazdasági technológia megsértése, a telelésre való nem megfelelő előkészítés, a metszés, a másik helyre történő átültetés parazitafertőzést, gyengülést, a növény elhalását okozhatja.
A magnólia gyakori betegségei szabadföldön:
A fertőzés kialakulása során a gyökérrendszer elrothad, a levelek elsápadnak, sárga foltok jelennek meg, a korona hervad, a szín összeomlik. A fertőzés első jelére az öntözés csökken, a fát vagy cserjét gombaölő szerekkel kezelik, a sérült hajtásokat eltávolítják.
A virágzó cserje érzékeny a talaj összetételére:
A kártevők közül a szabadföldi magnóliát a következők támadják meg:
Ha káros rovarokat találnak, a fát rovarölő szerekkel permetezzük: Aktellik, Aktara és hasonló készítmények.
A téli hónapokban a bokor egerektől, nyulaktól szenved, amelyek károsítják a hó alatti kérget. A rágcsálók elleni védelem érdekében a törzseket hálóval, lucfenyőágakkal, vastag filcréteggel kerítik.
Magnólia ültetése és gondozása nyílt terepen, az Urál, Szibéria körülményei között, a középső sáv lehetséges, és nem igényel különleges készségeket és képességeket. A növekedés és a virágzás elérése érdekében napos, csendes helyen kell elhelyezni, jó minőségű öntözést és fagyvédelmet kell biztosítani. Megfelelő mezőgazdasági technológiával a magnólia sokáig virágozva díszíti a kertet, nem kell tartani a hervadástól és a betegségektől.