A lonc talán az egyik legjobb bogyós bokor, amelynek termesztése Szibériában lehetséges. Ezen a területen, valamint a Távol-Keleten és Kamcsatkán vannak e kultúra természetes elterjedési területei. Ezek alapján a tenyésztőknek sikerült új fajokat szerezniük, amelyek nemcsak kiváló ízűek, hanem nagy ellenálló képességgel rendelkeznek a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. A Szibériában nemesített lonc édes fajtái igazi ajándék lettek a kertészek számára ebben a régióban, mert a hagyományos bogyók termesztése a szibériai éghajlaton nagyon nehéz.
A szibériai régió mindig is a kockázatos gazdálkodás övezete volt és az is marad. Súlyos fagyok télen, éles hőmérséklet-ingadozások tavasszal és ősszel, korai fagyok és elhúzódó aszályok - ez nem a terület éghajlatában rejlő kedvezőtlen tényezők teljes listája. Annak érdekében, hogy ne csak sikeresen termeszthessük az ehető loncot Szibériában, hanem a bogyók betakarítását is, a termésnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:
A lonc még Szibériában is jó termést tud produkálni
A szükséges tulajdonságokkal rendelkező loncfajták előállításához a tenyésztők altaji és kamcsatkai típusú ehető loncokat használtak. Ezek alapján a különböző országok tudósai kifejlesztették és fejlesztik ennek a növénynek a különféle rezisztens fajtáit, amelyek nemcsak Szibériában, hanem más, kedvezőtlen éghajlatú régiókban is termeszthetők.
Jó néhány fajtát Szibériába zónáztak be, mivel az e régió körülményei között termesztésre alkalmas ehető lonc nemesítését állami szinten végezték. A növény iránti megnövekedett érdeklődés oka az volt, hogy a hagyományos kertészet ezen a területen a zord éghajlat miatt sok problémával szembesül. Ám a jó fagyállóságú és gyakorlatilag nem betegeskedő lonc az igényesebb bogyós bokrok pótlására szolgált volna ebben a tekintetben.
Íme néhány fajta édes ehető lonc, amelyet termesztésre bocsátottak Szibériában:
Lonc bokor Berel alacsony, kompakt, közepesen terpeszkedő
A Viliga ehető lonc fajtája kiváló fagyállósággal és jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik
A koraérettség jó, az első bogyók már az ültetés után 2 évvel megjelenhetnek
Az érés június második dekádjában kezdődik, és kissé megnyúlik
Hajtásai egyenesek, közepes vastagságúak, zöldek, közepesen serdülők
1 bokor termése nem túl magas, átlagosan 2 kg
Természetesen ez nem a szibériai termesztésre alkalmas ehető loncfajták teljes listája. Részletesebb információk a szakirodalomban találhatók.
A lonc számos fajtájának leírása látható a videóban:
A lonc, talán egyetlen más bogyós cserjéhez sem hasonlítható, alkalmas a szibériai termesztésre. Kiváló fagyállóságának köszönhetően a régió különböző részein termeszthető. A jó bogyótermés érdekében azonban bizonyos gondozási ajánlásokat be kell tartani.
Az ehető lonc palánták ültetésének legjobb ideje Szibériában kora tavasszal és kora ősz. Az év elején ezt a talaj felolvadása után azonnal meg lehet tenni. Ősszel a helyi viszonyokra kell összpontosítania. Fontos, hogy az ültetés után a cserjének legyen elég ideje gyökeret verni egy új helyen.
A tartályokban lévő palántákat az egész szezonban el lehet ültetni
Ha a lonc palánta edényben van és gyökérrendszere zárva van, akkor Szibériában nemcsak tavasszal és ősszel, hanem egész szezonban is ültethető.
Szibériában az ehető lonc ültetési helyének kiválasztásakor a következő szabályokat kell követni:
Az épület déli oldalán található terület kiválóan alkalmas loncnak
A szomszédos lonc palánták között 1,5-2 m távolságot kell hagyni, mivel sok fajta meglehetősen kiterjedt koronát alkot. A leszállási gödröket előre fel kell készíteni. Méretük a növények gyökérrendszerétől függ. Szibériában jobb, ha hároméves palántákat vásárolnak zárt gyökérrendszerrel, ebben az esetben a lyuk mérete nem lehet kisebb, mint a tartály mérete.
A lonc palánták ültetése előtt tápanyagot kell készíteni, amely lefedi a gyökérrendszert. Ehhez az ültetési gödrökből kivett földet humusszal keverik össze, valamint foszfor- és kálium-ásványi műtrágyákat is adnak ide. Minden bokor alá célszerű még 1-2 csésze fahamut tenni. A legegyszerűbb módja a palánták átültetésének tartályokból nyílt talajba. Óvatosan el kell távolítani őket egy földdarabbal együtt, és függőlegesen kell a leszállógödörbe helyezni. A keletkező üregeket táptalajjal töltik meg, tömörítve azt.
Ha a palánta gyökérrendszere nyitva van, akkor az ültetési gödör aljára először öntsön egy kis földdombot, amelynek oldalai mentén a gyökerek elterjednek. Ezután a gödröt fokozatosan megtöltjük talajjal, időnként tömörítve. Biztosítani kell, hogy a gyökérnyak a gödör kitöltése után a talajjal egy szinten legyen. A földmunkák végén a gyökérzóna intenzív öntözését végezzük, majd kívánatos a felületet tőzeggel vagy humusszal talajtakarni. Ez megakadályozza a nedvesség gyors elpárolgását a talajból.
Az ehető lonc sok fajtája érzékeny a nedvességhiányra. A Szibéria egyes régióiban előforduló csapadékhiány hátrányosan befolyásolja a betakarítást, míg az öntözés kérdése különösen akut a bogyók érésének és töltésének időszakában. A növényeket azonban nem szabad elárasztani. Az átlagos öntözési mennyiség minden lonc bokor esetében hetente egyszer 10 liter, melegben ezt az értéket meg kell duplázni. Ha a csapadék rendszeresen és elegendő mennyiségben fordul elő, akkor jobb, ha megtagadja a talaj további nedvességét, hogy ne provokálja a gyökérrothadást.
Nyáron jobb szerves anyagokat használni a lonc etetésére
Ha a lonc palánta ültetésekor műtrágyát alkalmaztunk az ajánlott mennyiségben, akkor az ültetés utáni első évben nincs szükség további fejtrágyázásra. 2 éves koruktól a bokrok évente kezdenek táplálkozni a következő séma szerint:
Idő | Az etetés típusa és a kijuttatott műtrágyák |
Kora tavasszal, a tenyészidőszak előtt | Lomb, karbamid (35 g / 10 l víz) vagy gyökér, ammónium-nitrát (25 g / 10 l víz) |
július, a bogyószedés végén | Gyökér, rothadt trágya vagy humusz 10 kg minden felnőtt bokorhoz |
szeptember | Gyökér, 25-30 g szuperfoszfát, 15-20 g káliumsó minden bokor alatt |
A lonc elég gyorsan növekszik, és metszés nélkül a bokor hamarosan igazi, egymással összefonódó hajtások dzsungelévé válik. Ennek elkerülése érdekében ajánlatos időszakonként törölni az ágak egy részét. Íme az ehető lonc metszésének fő típusai:
A metszés a lonc gondozásának egyik kötelező eljárása
Általában nem tesznek különleges intézkedéseket a lonc bokrok szibériai telelésre való előkészítésére. Ez a növény könnyen elviseli a -35-40 ° C-os hőmérsékletet. Kivételt csak a fiatal palánták és az újonnan ültetett bokrok képeznek, ezeket továbbra is ajánlott lehullott levelekkel vagy lucfenyő ágakkal letakarni télire.
A legtöbb cserjéhez hasonlóan a szibériai lonc is magvakkal és vegetatívan szaporítható. Ha az anyanövény tulajdonságaival azonos jellemzőkkel rendelkező palántákat kell beszerezni, akkor a vetőmag módszert nem alkalmazzuk. A magvakból nyert palánták többnyire nem őrzik meg a fajtajellemzőket. Ezért ezt a módszert csak tudományos célokra használják, elsősorban a nemesítők használják új fajták nemesítésekor. A szibériai kertészek vegetatív módszereket alkalmaznak, amelyek magukban foglalják a dugványokat, a rétegezéssel (levegővel vagy gyökérrel) történő szaporítást és a bokor felosztását.
A loncdugványokat nyáron vágják le az egynyári, nem lignifikált hajtásokból. A dugványok legjobb idejét kísérletileg határozzuk meg, a növekedés érettségétől függően, zöldnek kell maradnia, ugyanakkor jól törnie kell. Körülbelül ez az idő június második felére esik. A szár egy 12-15 cm hosszú hajtás része, egy csomóponttal és egy pár levéllel, az alsó vágás ferde, a felső egyenes. A csomó alatti leveleket le kell vágni, a felettieket pedig félbe kell vágni, hogy csökkentsük a nedvesség elpárolgását.
A dugványokat közvetlenül a speciálisan előkészített nedves talajba gyökerezheti, amely tőzeget és homokot (1: 3) tartalmaz. A dugványokat dél felé 45°-os szögben ültetjük, a mélyítést a csomópont közepéig végezzük. Az ágyat vagy az ültetőedényt üveggel vagy fóliával borítják, és elzárják a közvetlen napfénytől. Ilyen körülmények között és az aljzat állandó nedvességtartalmának fenntartása mellett a dugvány saját gyökérrendszert képez, amelynek kialakulása 2-3 hétig tart. A menedéket fokozatosan eltávolítják, először ideiglenesen, majd teljesen. A kerti ágyásban gyökerező dugványokat az első télen le kell takarni, majd egy év múlva állandó helyre kell ültetni.
A loncdugványokat vízben gyökerezhetjük, majd az aljzatba ültethetjük
Megoszthatja a 8 éves kort elért lonc bokrokat. Ebben az esetben a növényt teljesen kiássák és több részre vágják, amelyek mindegyikének több egészséges hajtást kell tartalmaznia saját gyökerekkel. Szibériában ezt az eljárást ősszel, a vegetációs időszak vége után hajtják végre. A delenkit azonnal gyökerezni kell.
A bokor felosztása egyszerű és megbízható módja a kívánt loncfajták tenyésztésének
Ugyanezt tegye a loncgyökér dugványokkal. A fiatal hajtásokat levágják az anyabokorról a gyökér egy részével együtt, és új helyre ültetik.
A lonc légrétegeinek megszerzéséhez az egyik oldalhajtást a földre kell hajlítani, és talajjal borítani. Fokozatosan az ág gyökeret ereszt, és saját hajtásokat ad. Egy év elteltével a hajtást le lehet vágni az anyabokorról, és átültethetjük a megfelelő helyre.
Az ehető lonc legkorábbi fajtái Szibériában június első felében kezdenek érni. Ezek olyan fajták, mint a Caramel, Pushkinskaya, Violet. A közepes érésű fajták (Morena, Nymph, Fire Opal, Provincial) június közepétől a III. évtizedig hoznak gyümölcsöt. A legújabb fajták, mint például a Yubileinaya, július elején érnek Szibériában.
A szibériai ehető lonc az esetek túlnyomó többségében nem fogékony a betegségekre és a kártevők inváziójára. A betegségek leggyakrabban súlyos gondozási hibák, valamint rossz minőségű ültetési anyagok miatt jelentkeznek. A gombás betegségekkel való fertőzés elkerülése érdekében kora tavasszal az ehető lonc bokrokat bordeaux-i keverékkel kezelik. Az érintett hajtásokat metszik és elégetik.
A bokrok Bordeaux folyadékkal való feldolgozása kora tavasszal tökéletesen megvédi a gombás betegségeket
A rovarkártevők közül a szibériai lonc leggyakrabban a levéltetveket támadja meg. Ezek a mikroszkopikus szívó rovarok a fiatal hajtások levével táplálkoznak, és szó szerint megtapadnak körülöttük. A levéltetvek nagy telepei erősen gátolják a növényeket, elkezdenek sárgulni, idő előtt elsorvadnak és lehullanak a leveleik.
A levéltetvek a leggyakoribb kerti kártevők
A lonc bokrokat a levéltetvekből csak a betakarítás után kell feldolgozni. Ehhez különféle rovarölő szereket használhat, például Fufanon, Iskra vagy Inta-Vir. A különféle gyógynövények, például a tansy vagy a celandine infúziói beváltak a lonc levéltetvek kezelésére.
A Szibériában tenyésztett lonc édes fajtái sok kertész számára igazi megváltást jelentenek, mivel a hagyományos kertészet ezen a területen jelentős nehézségekkel jár. A kultúra évről évre egyre népszerűbbé válik, nemcsak a szibériai régióban, hanem sok más régióban is. Külföldi országok is érdeklődnek az ehető lonc termesztésében, ezt bizonyítja a külföldi szelekció minden évben megjelenő új fajtája a piacon.