Az almafa jellemzői, és miért tartják a legnépszerűbbnek a kerti növények között
Az almafa a világ egyik legelterjedtebb gyümölcsfája. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A legszélesebb körben használt almafa (Malus domestica), amely több ezer fajtát foglal magában.
Az almafa kiterjedt koronájú fa, 2-15 méter magas. A fát bőséges virágzás jellemzi, amely a gyümölcsök megjelenésével végződik. Minden almafa jó mézelő növény, így rovarok is beporozhatják. A levelek a levélnyéleken képződnek, és az alsó oldalon simák vagy serdülők lehetnek.
A várható élettartam elérheti a 100 évet, és a termés 3-4 év alatt következik be. A legtöbb modern gyümölcsfajtát hibridizációs és szelekciós munkával nyerik.
Osztályozás
Jelenleg az almafákat három területre osztják:
- itthon;
- dekoratív;
- vad.
Minden fajnak megvannak a sajátos különbségei, növekedési régiói és felhasználási köre.
itthon
A hazai almafa vadonban nem fordul elő, mivel kertészek és nemesítők hosszú munkájának eredménye. Úgy tartják, hogy minden hazai fajta fő őse a Sievers almafa volt, amely bőségesen nő Közép-Ázsia lábánál.
A genetikai elemzés kimutatta, hogy a vadon élő erdei alma számos gyümölcsfajta eredetéhez is hozzájárult. Az otthoni almafa szinte egész Európában, Ázsiában és Amerikában elterjedt. Néhány híres fajtát ausztrál tenyésztők tenyésztettek ki. Minden otthoni fajtát ízletes és egészséges gyümölcsökért termesztenek. Külön-külön oszlopos fajtákat nemesítettek.
Minden régióban azok a fajták a legnépszerűbbek, amelyek az adott éghajlati viszonyokhoz optimálisan illeszkednek. Közép-Oroszországban ezek a következő fajták:
- antonovka;
- körte;
- Borovinka;
- Fehér töltelék;
- papierka.
A gyümölcsalmafák általában nem rendelkeznek magas törzsgel. A fa magassága 2 és 5 méter között változik. Ezt a fejlődési szakaszban a korona helyes kialakítása biztosítja, és megkönnyíti a betakarítást. Ezenkívül a megfelelő metszés hozzájárul a gyümölcsök számának növeléséhez.
A virágzás fajtától függően április-májusban kezdődik, és legfeljebb 10 napig tart. A bőséges virágzás következtében a petefészkek mintegy 40%-a termést hoz létre, a többi pedig lehull. A termés általában az ültetés után 4 évvel kezdődik, de jó környezeti feltételek és megfelelő agronómiai gyakorlat mellett ez korábban is megtörténhet.
Sok fajta önbeporzó, de egyes almafák a közelben ültetett beporzó fákat igényelnek.
Az oszlopos almafákról ebben a cikkben olvashat.
Dekoratív
Ez a fajta egy fa vagy cserje, amelyet kerti telek díszítésére terveztek. A dekoratív fajtákat alacsony törzs, valamint terjedelmes és sűrű korona különbözteti meg. Az ilyen fákat nem gyümölcsért termesztik, hanem csak a tájtervezés elemeként.
A díszalmafákon vannak gyümölcsök, de kicsik és többnyire ehetetlenek. Méretük 1-4 cm között változik. A gyümölcsök élénk színűek, és télig az ágakon maradhatnak.
A dekoratív fajtákat buja korona és gyönyörű virágzás jellemzi. Nagyon bőségesen folyik, és az egész kis fát a fehértől a rózsaszíntől az élénk liláig terjedő virágok borítják. A kerti telek a következő dekoratív almafákkal díszíthető:
- sargent;
- jogdíjak;
- Rudolf;
- Helena.
Ezeket a fákat bőséges virágzás jellemzi, nyaralókba, vidéki házak közelébe, parkokba és terekre ültethetők. A síró almafák, például az "Umbraculifera" nagyon jól néznek ki a tájtervezésben.
A szabadon lelógó ágak fehér és rózsaszín virágokkal kombinálva nagyon szép hatást keltenek. A kicsi, de fényes gyümölcsök télen jó táplálékként szolgálnak a madarak számára.
vad
Vadalma (Malus sylvestris) Közép-Európában elterjedt. A hazai gyümölcsfajták egyik alapítója. A növény akár 5 méter magas cserje, bár egyes fajták vastag törzse akár 8-10 méter magas is lehet. A gömb alakú vadalma átmérője nem haladja meg az 5 cm-t.
A friss vadalmát gyakorlatilag nem eszik a kemény pép és a savanyú vagy keserű íz miatt. Gyakran használják azonban lekvár vagy lekvár készítésére. A vadon termő fajták szerények a növekedési körülményekre, és magas fagyállósággal rendelkeznek. Egyes fajták az Alpok lábánál, akár 1200 méteres magasságban is nőnek. Összesen több mint 60 fajta vadon élő fajta létezik. Ezek tartalmazzák:
- bogyós almafa;
- csökevényes almafa;
- paradicsom;
- szilvalevelű almafa.
A szilvalevelű almafa olyan ismert fajták őse lett, mint a Candil-Chinese, Bellefleur-Chinese és Sáfrány-kínai. Más vadfajtákat is felhasználtak termékeny kerti fajták előállítására.
A vadon élő almafák jellemző tulajdonsága a jó fagyállóság, amelyet a hibrid fajták örökölnek. Ez lehetővé teszi gyümölcsöző almafák termesztését meglehetősen nehéz éghajlati viszonyok között. Bővebben az almafa télálló fajtáiról.
Fajták
Az almafákat számos szempont alapján ítélik meg és különböztetik meg, amelyek közül az egyik a termésidő. Általában az összes kerti fajtát három csoportra osztják:
- nyári;
- ősz;
- téli.
Mindegyik csoport nagyszámú fajtát tartalmaz, amelyek termése és betakarítása egy bizonyos időszakra esik.
Ha a telephely területe megengedi, a tapasztalt kertészek különböző termőidőszakú almafákat ültetnek, ami lehetővé teszi a betakarítást az egész szezonban. Ha nincs elég hely a helyszínen, akkor inkább a törpe fajtákat részesítik előnyben.
Nyári
A nyári fajtákat a korai termés különbözteti meg, amely júliusban kezdődik és augusztus végéig tart. A nyári almát lédús pép, gazdag íz és aroma jellemzi, de hosszú távú tárolásra és szállításra szinte nem alkalmas. Ezért ezeket a fajtákat gyakorlatilag nem használják az ipari nemesítésben, de nagyon népszerűek a kertészek körében az otthoni parcellákon történő termesztéshez. A nyári fajták jól tolerálják a téli hőmérsékletet, éves termés és magas hozam jellemzi. A legnépszerűbbek a következő korai termőfajták:
- körte;
- cukorka;
- Fehér töltelék;
- mantet.
Cukorka alma.
A nyári almát a legjobb frissen vagy közvetlenül a betakarítás után feldolgozva használni. A lédús és édes pépnek köszönhetően a nyári alma frissen jó. Nagy mennyiségű egészséges gyümölcslevet is termelnek.
Még egy kis tárolás során is a gyümölcsök elveszítik ízüket és hasznos tulajdonságaikat. Változtatnak a bemutatón is, ami megnehezíti a nyári alma értékesítését.
ősz
E fák termőidőszaka szeptemberre vagy október elejére esik. Az őszi fajták almája meglehetősen hosszú ideig tárolható. A hosszú távú szállítást is elviselik, ami lehetővé teszi, hogy az elosztóhálózaton keresztül értékesítsék őket. Az őszi fajták termése meglehetősen magas, de néhány almafát szabálytalan termés jellemzi.
Az őszi alma íze abban tér el a nyári fajtáktól, hogy több aszkorbinsavat tartalmaznak. Ugyanakkor ezek a gyümölcsök magas vitamin-, mikroelem- és biológiailag aktív anyagokkal rendelkeznek, ezért nagyon hasznosak, különösen gyermekek és idősek számára.
Ahhoz, hogy az őszi termő alma maximális ízű legyen, használat előtt 2-3 hétig hűvös, száraz helyen kell tartani. A következő őszi fajták alkalmasak Oroszország európai részére:
- ánizs;
- antonovka;
- Zhiguli;
- mac.
A kertészek körében különösen népszerű az Antonovka fajta, amelynek egyedi íze, illata és magas vitamintartalma van.
Téli
Az alma téli fajtáit a legkésőbbi betakarítási dátumok különböztetik meg. Október közepe vagy akár november eleje lehet. Ezeket a fajtákat a hosszú eltarthatóság és a nagy távolságra történő szállítással szembeni ellenállás jellemzi, ami lehetővé teszi a gyümölcsök exportálását az ország sarki régióiba.
A legtöbb téli fajta ugyanabban az időben érik. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal szüreteljen, hanem hagyjon egy kis időt, hogy az ágakon maradjon. Ez idő alatt a gyümölcsök a maximális mennyiségű cukrot felveszik. A téli fajták almafái jól tolerálják az alacsony hőmérsékletet, ezért az Urál és Szibéria vidékein termesztik őket. A következő téli fajták gyakoriak Oroszországban:
- hős;
- téli csíkos;
- anteus;
- Fehérorosz szinapszis.
A téli fajták almáját nem ajánlott közvetlenül a betakarítás után fogyasztani. 3-4 hétig le kell feküdniük, hogy jó ízt szerezzenek.
Az almafa szerkezete
Az almafa, mint minden fa, egy föld alatti és egy földi részből áll. A földalattiba csak a gyökérrendszer érvényesül, míg a földi rész bonyolultabb szerkezetű. A talajrész alapja a törzs ill törzs. A törzs találkozását a gyökérrendszerrel ún gyökérnyak.
A törzs a törzs egy részének tekintendő, a gyökérgallértól kezdve és az első vízszintes ágig.
Minden ág a törzs felett kialakul korona. A vastag ágakat csontváznak vagy főnek, a kisebbeket félcsontváznak vagy kiegészítőnek nevezzük. A törzsből kinyúló ágakat elsőrendű ágaknak nevezzük. menekülni a folyó év növekedését szokás nevezni.
A megnyúlt hajtások általában növekedési hajtások, a csontvázas és félvázas ágakon növő kisebb hajtások pedig termőképesek, ezeken alakul ki a főtermés.
gyümölcs típus
Az almafa minden fajtájának gyümölcse alma. Ez egy kiszáradatlan többmagvú gyümölcs, amely a rózsafélék családjába tartozó növényekre jellemző. Hasonló típusú gyümölcsök a körtén, a berkenyén és a birsalmán nőnek.
Az alma 50-300 gramm tömegű, lédús péppel rendelkezik, szerves savakat, vitaminokat, nyomelemeket és antioxidánsokat tartalmaz. Sok hasznos anyagot tartalmaz az alma héja, amit sokan levágnak, bár ezt nem szabad megtenni.
Az alma egészséges élelmiszer az étrendben. Az alma egészségügyi előnyeiről itt olvashat bővebben.
A mag szerkezete
Az almamag egy generatív szerv, amelyből megfelelő gondozás mellett teljes értékű fa nő. A vetőmag a következő részekből áll:
- védőhéj (endokarp);
- maghéj;
- sziklevelek;
- az embrió gyökere;
- elsődleges vese.
Az almamag olajat, fehérjét, szacharózt, B-vitaminokat és nagy mennyiségű jódot tartalmaz. Az egy almában lévő magok száma a fajtától függ, és 5 és 12 között változhat.
gyökérrendszer
A gyökérrendszer nemcsak függőleges helyzetben tartja a törzset és stabilitást ad a fának, hanem biztosítja a növény megfelelő fejlődéséhez szükséges víz és tápanyagok talajrészét is.
A gyökerek rostos típusúak, és vízszintesre és függőlegesre oszlanak. A gyökérrendszer mélysége az almafa fajtájától és az ültetési hely talajának típusától függ. A gyökérrendszer nedvesség- és tápanyagellátásáért felelős része a talaj felső rétegében, akár 50 cm mélységben helyezkedik el, így a műtrágyákat pontosan a felső rétegre juttatják ki.
Lap típusa
A levelek hosszúkás fűrészfog alakúak, karcokkal, és a levélnyéleken helyezkednek el. A levelek felső felülete fényes sötétzöld színű, a hátoldalon apró szösz lehet.
A fa normál fejlődéséhez szükséges legfontosabb folyamatok a levelekben játszódnak le. Ez a fotoszintézis és a gázcsere.
koronaképzés
Az almafák erős és terjedő koronával rendelkeznek, amelyet meg kell alakítani. Ezt metszéssel érik el, amelyet tavasszal és ősszel végeznek. A korona kialakítása lehetővé teszi a következő eredmények elérését:
- a termés javítása;
- a termelékenység növekedése;
- almafa fiatalítás;
- világítás javítása.
A koronaképződés fő pozitív eredményei az almafa életének első 7-8 évében jelentkeznek.
termesztés
Az almafa termesztése magában foglalja az agrotechnikai intézkedések teljes körét, amelyek célja a hozam növelése és a gyümölcs minőségének javítása. A termesztésről ebben a cikkben olvashat bővebben.
növekedési üteme
A növekedés üteme sok tényezőtől függ. Ezek a régió éghajlati viszonyai, egy adott fajta és a mezőgazdasági gyakorlatok megvalósítása. Nagyon fontos a fa tápanyagokkal való ellátása. Ehhez ásványi és szerves trágyákat is használnak. A növekedési ütemtől függetlenül a fa legkorábban a palánta ültetésétől számított harmadik évben lép be a termőidőszakba.
Gyümölcsös
Az almafák hosszú életűek, és egyes fajok 100 vagy több évig is normálisan fejlődhetnek, de a termőidő, amikor a fáról lehet betakarítani, sokkal rövidebb. Jó gondozás mellett egyes fajták almafái akár 40-50 évig is termhetnek. A termés lehet időszakos vagy éves. A legtöbb fa egy évig erősen viseli, majd egy-két évig pihen. Éves termés esetén a termések száma és mérete kisebb lehet, mint az időszakos termésnél. Vannak módok, amelyek hozzájárulnak az éves terméshez. Ez a virágok és petefészkek helyes metszése, táplálása és adagolása.
Beporzás
A beporzás megelőzi az almafa vegetációs időszakát, amiről itt olvashat. A beporzás az egyik legfontosabb biológiai folyamat, amelytől a betakarítás függ. Egyes fajták képesek önbeporzásra, mivel kétivarúak. Más fajtáknak szükségszerűen szükségük van beporzó almafák jelenlétére az ültetési helyen. Ezek a fák aktív beporzók, és fel kell váltani azokat az almafákkal, amelyek beporzást igényelnek.
Az almafa beporzása rovarok általi pollenszállítással.
Mivel a virágport a rovarok, különösen a méhek hordozzák, sok tapasztalt kertész permetezi a gyümölcsfákat kevés mézzel kevert vízzel. Ez a technika lehetővé teszi a hozam jelentős növelését.
Gondoskodás
Az almafák nem tartoznak a szeszélyes növények közé, és még a tapasztalatlan kertészek is gondoskodhatnak róluk, azonban a jó betakarítás és az egészséges fák megőrzése érdekében az agrotechnikai intézkedések teljes skáláját végre kell hajtani. Ezek a következők:
- locsolás;
- fejtrágyázás;
- csipesz (további információ az almafa tűzéséről);
- metszés, amely magában foglalja a tavaszi és őszi metszést, koronaképzést;
- betegségmegelőzés.
Minden fajtának megvannak a saját ajánlásai ezen követelmények teljesítésére. A palánta ültetésekor ki kell választani a megfelelő helyet és előkészíteni a talajt, mivel az almafa növekedése és fejlődése ettől függ.
Betegségek és kártevők
A betegségek és kártevők nemcsak nagy károkat okozhatnak a termésben, hanem az egészséges fákat is elpusztíthatják.
Az almafa összes betegsége a következő csoportokra osztható:
- gombás;
- bakteriális;
- vírusos.
A megelőzés sokkal könnyebb, mint a beteg fa kezelése, ezért az almafák esetleges károsodásától való megóvása kiemelt feladat.
fertőző betegségek
Ezek a betegségek azért veszélyesek, mert könnyen átvihetők a beteg fáról az egészségesre, és elpusztíthatnak minden gyümölcsös növényt. Az ilyen betegségek spórákon vagy baktériumokon keresztül terjednek, ezért az összes fa megmentése érdekében az összes gyümölcsös növény komplex gombaölő kezelését kell alkalmazni. A legveszélyesebb betegségek a következők:
- bakteriózis;
- moniliosis;
- lisztharmat.
Az almafák komplex készítményekkel történő permetezése minimálisra csökkenti a fafertőzés kockázatát.
Nem fertőző betegségek
A kórokozó mikroorganizmusokhoz nem kapcsolódó betegségek általában az almafák nem megfelelő gondozásának következményei. Ez lehet elégtelen vagy túlzott öntözés, helytelenül kiválasztott műtrágyák vagy rossz talaj a fa ültetési helyén. Ezek a betegségek a következő patológiákat foglalják magukban:
- kislevelű;
- vérszegénység;
- éget;
- üvegszerűség.
A növény meggyógyításához elegendő az érintett növényrészeket eltávolítani és megfelelő gondozásba kezdeni. Ez a betegség nem terjed át más fákra, de időbe telhet a fa helyreállítása.
Rovarok
A méhekhez hasonlóan virágport hordozó jótékony rovarok mellett vannak olyan kártevők is, amelyek az almafák leveleit és gyümölcseit érintik. Ez az almafa teljes vereségéhez és ennek következtében sürgős megsemmisítéséhez vezethet, hogy a betegség ne érintse a szomszédos fákat.
A leggyakoribbak a következő típusok:
- levéltetvek;
- gyümölcsatkák;
- körömlepke.
A hatalmas biológiai potenciállal és magas szaporodási rátával rendelkező rovarkártevők rövid időn belül elpusztíthatnak egy nagy almaültetvényt. Csak az időben történő megelőző intézkedések hozhatnak pozitív eredményt.
reprodukció
A kertészek számos megbízható és bevált módszert alkalmaznak az almafák szaporítására:
- oltás;
- dugványok;
- levegőrétegek.
Olthatunk bimbózással, vagy csonkra is. Az első esetben az almafa törzsén bemetszést (állományt) készítenek, amelybe egy rügyet (oltványt) tartalmazó betakarított ágat helyeznek. Az almafa csonkra oltásához le kell vágni egy nagy ágat a fáról, és a fa kérgével egy dugványt beleszúrni a csonkjába.
Az almafákat levegőrétegezéssel szaporítják kora tavasszal. A hajtás az ágnak az a része, amely gyümölcsöt hoz. Elválasztják, és nedves szubsztrátumba helyezik, amíg egy lórendszer kialakul. Ezt követően a rétegződés önálló növényré válik, és táptalajjal ellátott edénybe átültethető.
Megfiatalodás
A fiatalító eljárást idős fákon végezzük. Ez a régi és elhalt ágak eltávolításából és a korona ritkításából áll. Ez a kozmetikai eljárás lehetővé teszi a csökkentett hozam visszaadását. A fiatalítást általában ősszel, de még az első fagy beállta előtt végezzük.
Az ágak metszésének bizonyos szabályait szigorúan be kell tartani, hogy ne sérüljön meg a fa.
Leszállás
Almafák ültetéséhez palántákat használhat, vagy magból nevelhet fát. Az első lehetőség tekinthető optimálisnak, hiszen a faiskolából vásárolt palánta egészséges és megfelel a kiválasztott fajta szabványának. Az almafa magból történő termesztése meglehetősen bonyolult, és ami a legfontosabb, hosszadalmas folyamat, amely bizonyos ismereteket és készségeket igényel.
Videó
Videó az almafák kártevőiről.
következtetéseket
- Az almafák szinte egész Oroszországban termeszthetők.
- A díszfajták alkalmasak a kert díszítésére.
- A gyümölcsfák kevés karbantartást igényelnek és betegségekkel szemben ellenállóak.
Az Antonovka és a Semerenko a legnépszerűbb fajták.
