csemegekukorica

A kukorica egyéves növény, amely 3 m-ig megnövekszik. magas és csaknem másfél méteres gyökérrendszerű. Mint az egyszikűek osztályának minden képviselője, a kukorica a kétszikű növényekhez képest igen erős egyenes szárral rendelkezik, melynek alátámasztására időnként föld feletti támasztógyökereket fejleszt. A kukorica átlagosan 100 nap alatt érik (a korai fajták, mint a Dobrynya - 60 nap, a késői fajták a jégnektár - 140 nap).

Oroszországban főként cukorkukoricát termesztenek - ez egy kiváló ízű faj. Annak ellenére, hogy a kukoricacsutka rövid eltarthatósági idővel rendelkezik, szemeinek édes, szinte mézes íze arra készteti a gazdákat, hogy különféle fajtákat telepítsenek parcelláikra (Lakomka, Spirit, Pioneer, Jubilee, Syngenta és még sokan mások).

Jótékony tulajdonságok

Az édes és ízletes kukoricát valaha a mezők királynőjének nevezték. Ezt a címet nem csak édessége, hanem jótékony tulajdonságai miatt is odaítélheti egy növény.

A kukorica magas tápanyag- és nyomelemtartalma miatt a következő esetekben kell az étrendben szerepeltetni:

• Szembetegségek. A kukoricaszemek két fontos karotinoidot tartalmaznak - a luteint és a zeaxantint, az úgynevezett makula pigmenteket, amelyek megakadályozzák a retina pusztulását, és általában véve rendkívül pozitív hatással vannak a látásra.

• Vérszegénység megelőzése. A vas hiánya a szervezetben megnehezíti a vörösvértestek képződését a szervezetben. A kukorica magas vastartalma (2,7 mg. 100 grammonként.) segít megelőzni annak esetleges hiányát.

• Rákmegelőzés. A karotinoidokat az emberi szervezet meglehetősen nehezen tudja lebontani, ezért a főtt csemegekukorica sokkal egészségesebb, mint a nyers, mivel az antioxidánsok asszimilációs folyamata könnyebbé és gyorsabbá válik.

• Rostforrás. Rost (és a kukoricában csaknem 7 g. 100 grammonként.) segít csökkenteni a koleszterinszintet, és nagyon hasznos az emésztési folyamatban is.

• Fogyás. A kukorica kiválóan alkalmas fogyókúrás táplálkozásra, mivel nagy mennyiségű tápanyagot és nyomelemet tartalmaz, míg a kukoricát alkotó szénhidrátok összetettek (a szervezet több energiát fordít ezek feldolgozására, mint amennyit belőlük kap).

• Az egészséges táplálkozás. A kukoricát alkotó fitonutriensek és biológiailag aktív anyagok a kukoricát az egészséges táplálkozás értékes összetevőjévé tették. A kukoricában található enzimek (fitin- és ferulasav, antocianinok) nagyon jótékony hatással vannak az egészségre.

• Gluténmentes. A legfontosabb termékminőség a cöliákiában szenvedők számára. A kukoricalisztet pékáruk és liszttermékek készítésére használják a gluténmentes diétához.

csemegekukorica

Kukorica termesztése

Mielőtt a kukorica ültetésén gondolkodna, érdemes elfogultan felmérni a növény kívánt növekedési helyének éghajlati viszonyait. A csemegekukorica melegkedvelő növény, de a talajparaméterekre még igényesebb: a talaj legyen laza, könnyű, jó víz- és légáteresztő képességű.

Ha egy növény, például cukorkukorica nagyüzemi termesztését tervezik, az ilyen növények szabadföldi ültetése és gondozása nem járhat túlzott munkaerőköltséggel. A kukoricatermesztés optimális területe a déli szélességi körök és a feketeföldi régió. Ellenkező esetben a jövedelmezőség elhanyagolható lesz: a kedvezőtlen éghajlatú régiókban a kukorica nem érik be, így tömeges termesztése a siló beszerzésére irányul.

termesztés

A kultúra mezőgazdasági technológiája

A kukorica nagyon igényes a növekedésének és fenntartásának feltételeire. A növény gyökérrendszere meglehetősen erős, ugyanakkor nagyon instabil az alacsony talajhőmérsékletre vagy a vízelvezetésre: ilyen körülmények között a gyökerek nagyon gyorsan rothadnak.

A szántóföldi csemegekukorica termesztése csak az ország meleg vidékeinek lakói számára elérhető, míg a többiek termeszthetnek kukoricát a dachában más zöldségekre jellemző mennyiségben. A kukorica sávba ültetése, hogy a kifejlett növények szárai támogathassák a kúszónövényeket, például az uborkát vagy a babot, nagyon elterjedt módja a kukorica nyaralókban való elhelyezésének.

Talaj előkészítés

A vetőmag elvetése előtt készítse elő a talajt a növények további termesztésére. Más növények ültetéséhez hasonlóan az őszi talaj-előkészítés is ideális. A kiásott és trágyával vagy komposzttal fűszerezett talajnak lesz ideje felborulni és tápanyagokkal dúsítani a magvak tavaszi ültetése előtt. A tavaszi ültetés előtt ismét fel kell ásni a talajt, magas nitrogén-, kálium- és molibdéntartalmú műtrágyákat kell alkalmazni, gondoskodni kell a jó talajelvezetésről.

Vetőmag előkészítése

Az ültetésre szánt magok számát a fogyasztási arány alapján számítják ki: körülbelül 200 g. vetőmag 1 hold földre. A vetőmag vetés előtti előkészítése a következő lépésekből áll:

1. A magvak csírázásának ellenőrzése. A szemeket sóoldatba kell mártani (95 ml. víz és 5 g. só): csak azok a szemek alkalmasak ültetésre, amelyek az aljára süllyednek;
2. A szemek kezelése olyan anyagokkal, amelyek megakadályozzák a bakteriális és gombás fertőzések kialakulását: enyhén rózsaszínű kálium-permanganát (kálium-permanganát) vagy 3%-os hidrogén-peroxid oldat, ahol a szemeket 5 percre helyezik.

Magok vetése

A vetést akkor kell elvégezni, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10 fokot. A meleg éghajlatú régiókban ez az idő május közepére esik, a hűvös éghajlati övezetekben - május végére.

A magas terméshozam elérése, a betegségek és a növénypusztulás kockázatának csökkentése érdekében olyan növények termesztése során, mint például a csemegekukorica, a termesztéstechnológia gerinces termesztési módot biztosít. Az így elültetett növény gondozása a tenyészidőszak további időszakában könnyebb.

A magokat 50-70 cm távolságra kell elvetni. egymástól. Ezzel elkerülhető a szomszédos felnőtt növények gyökérrendszerének kölcsönös elnyomása.

Lehetőség van a beágyazott vetésminta szerinti szemek elültetésére: 10 centiméteres mélyítésben 3-4 magot vetünk. Ennek a módszernek a hátrányai nyilvánvalóvá válnak egy növény nagyüzemi termesztése során, amikor a palánták ritkítására van szükség.

Vetés

Palántanevelési módszer

Még ha a prémium kukoricafajtákat - a legjobbat, a cukrosat - a sikeres termesztéshez alkalmatlan klímán termesztik, palántanevelési módra van szükség. Ebben az esetben a magokat április elején vagy közepén kell elvetni, és a palántákat csak 10 fokos felmelegedés után lehet nyílt talajra átvinni. Segíti a növények gyökeresedését és további fejlődését azáltal, hogy az átültetés során megcsípi a fő gyökeret.

Fontos! Az instabil éghajlatú régiókban használhatja a népi módszert: a palántákat levágott aljú műanyag palackokkal kell lefedni. A palackból való felmelegítéskor először le kell venni a kupakot, és néhány hét múlva, amikor a fagyok visszatérésének veszélye megszűnik, az egész palackot eltávolíthatja.

Gondoskodás

A gondozás a talaj áteresztőképességének megőrzéséből áll: az első lazítást még a csírázás előtt el kell végezni (a 3-4 cm-es felületi lazítás segít elkerülni a szemek sérülését). A jövőben a talajt rendszeresen meg kell lazítani.

A kukorica agrotechnikája nagyon ritka öntözést biztosít: csak 3-4 alkalommal a teljes vegetációs időszakban.

Fontos! Az öntözés után 2-3 napig gondosan figyelemmel kell kísérni a szárhoz közeli talaj állapotát. Ne engedje, hogy kéreg képződjön a föld felszínén!

Kívánatos öntözés 7-9 leveles fázisban, majd virágzás előtt, valamint a gubacson a szemek érésekor.

Az öntözést ajánlott műtrágyázással kombinálni: a növényt káliummal, nitrogénnel, cinkkel és molibdénnel kell ellátni. Ráadásul maga a kukorica pontosan megmondja, hogy melyik elem hiányzik belőle:

• a káliumhiány az égett levelek hatását okozza, és maga a növény leállítja általában nagyon gyors növekedését;
• a kukorica nitrogénhiányt mutat a megsárgult levelek csavarásával, amelyek ráadásul intenzíven száradnak;
• piros kukorica levelek foszforhiányt okoz.

A csutkán lévő szemek érési időszakában különös figyelmet kell fordítani a talaj telítettségére a szükséges mikroelemekkel, mert csak ebben az esetben lesznek lédúsak és nagyok a szemek.

A kukorica termesztése biztosítja a növények időben történő csípését. Háromnál több hajtás nem maradhat a száron. Csak ebben az esetben a növény ereje elegendő a maximális szemszámú gyümölcs éréséhez.

Betegségmegelőzés

A megfelelő vetés előtti talaj- és vetőmag-előkészítés minimálisra csökkenti a bakteriális és gombás fertőzések kockázatát. A kukorica azonban meglehetősen ellenálló a kártevők által okozott károkkal szemben. A rovarirtás leghatékonyabb módja a magok és a talaj vetés előtti kezelése rovarölő szerekkel (Cosmos, Gaucho).

Aratás

Annak érdekében, hogy jó kukoricatermést kapjon, amelynek termesztése oly sok árnyalattal és körülményekkel jár, ősszel alaposan tanulmányoznia kell az összes kulcsfontosságú pontot, meg kell ismernie a régió adottságait, jól kell előkészítenie a talajt. Egy megfelelően nevelt növény minden bizonnyal meghálálja a finom termést!