Hogyan használjuk a hamut műtrágyaként
A növényzet, szén és fahulladék elégetéséből nyert hamut a kertészek műtrágyaként használják fel. A szerves anyagok hasznos ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a növények fejlődésére. A szürke színű szárazanyag nemcsak komplex műtrágya, hanem megvédi a növényeket a kártevőktől. A káposztát és a retek levelét megszórjuk hamuval. Használt fa hamu műtrágyaként minden veteményeskerthez, virághoz és gyümölcsfához.
A hamu összetétele és hatása a talaj minőségére
A fahamu műtrágya összetételének pontos meghatározása nehéz feladat. A nyomelemek jelenléte és százalékos aránya az elégetett szerves anyagok típusától függ. Nem számít, hogy szénről, tőzegről, agyagpaláról vagy közönséges növényzetről van szó, a keletkező szárazanyag összetétele nagyon eltérő. Két halom különböző fajtájú szén elégetésekor is két mikroelemben eltérő szerves trágyát kapunk.
A fahamu összetételét még a fa kora is befolyásolja. Összetételében a leggazdagabb a fiatal faágak elégetésével nyert hamu. A gabonafélékből származó szalma minőségében nem marad el. Annak kiderítésére, hogy hamuról van-e szó, milyen nitrogén- vagy foszforműtrágyáról van szó, egy táblázatot javasolunk, amely a fő elemek százalékos tartalmát jelzi.
A szén, agyagpala és tőzeghamu műtrágyaként nem túl gazdag hasznos nyomelemekben. A hamut gyakrabban használják kártevők elleni védekezésre. Az égetett szén apró szemcséiből a virágágyásokban virágtermesztéskor vízelvezetést készítenek. A kertészetben és a kertészetben a fa hamut tartják a leghasznosabbnak. A fa hamu megértéséhez, milyen műtrágyából és milyen elemekből áll, egy táblázatot kínálunk áttekintésre.
A legtöbb kertész számára a hamu ismert műtrágya, de a szárazanyag is javítja a talaj szerkezetét, helyreállítja a savasságot. A hamu fellazítja a talajt. Az agyagos talaj könnyebben művelhető, a növények gyökereihez nő az oxigén hozzáférése. A jótékony mikroorganizmusok és giliszták szaporodnak a földben. Mindezek a pontok szorosan összefüggenek a termelékenység növekedésével.
A videó a fahamuról szól:
Miért nem tekintik a hamut nitrogénműtrágyának?
Annak kiderítéséhez, hogy melyik műtrágyához tartozik a hamu, érdemes figyelembe venni a termelés jellemzőit. A nitrogén felhalmozódik a friss szerves anyagok szöveteiben: levelekben, fában, növényi szárban. Égés közben füst szabadul fel. És vele együtt a nitrogén is elszabadul. A maradék faszénben csak ásványi szervetlen anyagok maradnak meg. Ennek eredményeként a fahamu nem nitrogéntartalmú műtrágya. A hamu kalciumban, foszforban és káliumban gazdag.
Hol ne használjunk hamut
Sok esetben indokolt a hamu műtrágyaként történő használata, de nem mindig a hamu előnyös:
- Ne keverje össze a hamut friss trágyával. Ez a nitrogénképződés csökkenésével fenyeget. Ennek eredményeként olyan vegyületek képződnek, amelyeket a növények gyökérrendszere rosszul szív fel.
- Hamut nem szabad a palántákkal etetni, amíg két teljes levél meg nem jelenik.
- A hamu csökkenti a savasságot, de nem alkalmazható a káposzta ültetési helyére. A bab nem ugyanúgy reagál.
- A terület nitrogéntartalmú anyagokkal és faszénnel történő trágyázását az év különböző időszakaiban végzik: tavasszal és ősszel. A két anyag nem adható össze.
- A palánták ültetése előtt a hamut alaposan összekeverjük a talajjal. Egy anyag nagy felhalmozódása megégetheti a növények gyökérrendszerét.
- A hét egységnél nagyobb savassági indexű talajnál a faszén csak árt. A lúg növekedésével a tápanyagok felszívódása a növényi gyökerek által romlik.
- A növényzetből friss komposzt készítésekor nem adunk hozzá hamut, mivel csökken a nitrogéntartalmú anyagok tartalma.
A legtöbb esetben a hamu műtrágyaként hasznos, de tudni kell, mikor és hol lehet kijuttatni.
Műtrágya készítése fahamuból
A tapasztalt kertészek tudják, melyik hamu a legjobb műtrágyaként és hogyan kell elkészíteni. A hamut általában ősszel tárolják. Ilyenkor a kert takarítása után sok csúcs gyűlik össze, a kivágott cserjék ágai és kidőlt fák.
Száraz műtrágya
Könnyen elkészíthető száraz műtrágya. Elég, ha elégeti a fát, és megvárja, amíg a szén teljesen kihűl. A kapott hamut nem szitálják, hanem egyszerűen nagy frakciókat választanak ki. A kis parázs nem okoz kárt. A hamut zsákokba gyűjtik tárolás céljából. Fontos, hogy száraz helyet vegyen, hogy a műtrágya ne szívjon fel nedvességet.
Nincs különösebb titok a fahamu műtrágyaként való felhasználásában. Szürke por apró széndarabokkal szétszórva a kertben. Ha a fejtrágyázást tavasszal az ültetés előtt végezzük, akkor a hamut földdel kiássák. Az őszi kijuttatás nem igényel kötelező ásást. A hamu a talajtakaró szerepét tölti be, az esővel és az olvadékvízzel együtt beszívódik a talajba.
A száraz fejtrágyázás alkalmazása megköveteli az egyes talajtípusok megfelelő arányának betartását. Magas agyagtartalmú talaj esetén az adagot növelik. Hozzávetőleges fogyasztás 1 m-enként2 terület:
- levesekhez - legfeljebb 200 g;
- agyagokhoz - 400-800 g.
A dózis túllépése a talaj lúgos egyensúlyának megbomlásával fenyeget.
folyékony műtrágya
A folyékony műtrágyát a növények gyökerei jobban felszívják. Az oldatot öntözéssel egyidejűleg alkalmazzuk. A szőlőt, paradicsomot és uborkát a gyökércsávázáson kívül tápfolyadékkal permetezzük.
Nem kell tapasztalt agronómus ahhoz, hogy tudja, hogyan kell a hamut műtrágyaként használni. Elég, ha megfelelően el tudja készíteni az oldatot. Két népszerű módja van:
- Hideg expozíció. Az összetevők százalékos aránya attól függ, hogy mely növények számára készült a műtrágya. Átlagosan körülbelül 200 g szárazanyagot vesznek fel, és 10 liter hideg, forralatlan vizet öntenek. Infundálja az oldatot legalább egy hétig, időnként egy pálcikával keverve.
- anya infúzió. A recept összetett, de a kapott oldatot a lehető legnagyobb mértékben ásványi anyagokkal töltik fel. A műtrágya elkészítéséhez 1 kg égetett fát öntünk 10 liter hideg, nem forralt vízbe. A folyadéknak legfeljebb 20 percig kell forrnia. Jobb, ha tűzön, nagy üstben vagy vasvödörben csinálod. Lehűlés után a műtrágya használatra kész.
A folyékony fejtrágya elkészítésének két módja közül a méhinfúziót tartják a leghatékonyabbnak. Az oldat ásványi anyagokkal van feltöltve, hosszú ideig tárolható a hasznos tulajdonságok elvesztése nélkül, és a forrás miatt minden káros mikroorganizmus elpusztul.
Milyen lombozat a legjobb hamu: mítoszok és a műtrágya-készítés valósága
A tavaszi-őszi időszakban a fák lombozata nagy mennyiségű tápanyagot halmoz fel. Égetéskor a porhoz hasonló szürke, világos anyag keletkezik, nagy szénfrakciók nélkül. A keletkező hamuból műtrágyát használnak a kertben fejtrágyaként. Az anyag előállításának összetettsége az alacsony hozamban rejlik. Égéskor a lombozat teljes tömegéből legfeljebb 2% hamu marad vissza.
A száraz leveleket egy nagy fémtartályban elégetik. Lehűlés után a port műanyag zacskókba csomagolják. A nedvesség behatolása elfogadhatatlan, különben megindul a kimosódási folyamat.
A kertészek körében az a vélemény, hogy a legjobb hamuösszetételt a diólevélből nyerik. Valójában a jód, a zsírok és más hasznos vegyületek felhalmozódnak a szövetekben. Hasznos megoldást kaphat a friss lomb infúziójával vagy forrázásával. Égéskor minden szerves anyag elpárolog. Ugyanaz a foszfor, kalcium, kálium, magnézium és más ásványi anyagok maradnak meg. A dióhamu összetétele nem különbözik bármely fa leveleinek elégetésével nyert hamutól.
Jó neked a cigarettahamu?
Sok szó esett a cigaretta veszélyeiről, de ez nem jelenti azt, hogy a keletkező hamu ne lenne alkalmas műtrágyázásra. Az égetett dohány összetételében nem különbözik a levelekből vagy bármely növényzetből nyert hamutól. Az égés és a füst felszabadulása során minden káros anyag elpárolog. Az egyetlen probléma a hamu összegyűjtése. Lehetetlen annyi cigarettát elszívni, hogy egy zacskó hozzávalóhoz jusson.
A cigarettahamut kis mennyiségben gyűjtik össze, és beltéri virágok etetésére használják. Az oldatot 15 g szárazanyagból készítjük, amelyet 1 liter vízben három napig áztatunk. A beltéri növények trágyázását évente háromszor végezzük. Általában virágzás közben öntözik kéthetes időközönként.
Műtrágya égetett szénből a kályhában
A szénsalakot gyakrabban használják építési munkákra vagy virágágyás vízelvezetésére. A magnézium, kalcium és egyéb ásványi anyagok tartalma minimális. Azonban a szénhamut műtrágyaként is használják, és ez előnyös.
A port a salakból szitálják, és 100 g/m sebességgel szórják a területre2 és áss egy lapátot egy szuronyra. A szénhamu karbonátokban, szulfátokban és szilikátokban gazdag. Fejtrágyázás után a talajt kénnel dúsítják, ami hasznos a hagymához, hüvelyesekhez és minden káposztafajtához.
A növények táplálkozási szabályai
Milyen arányban használják a hamut műtrágyaként, hogyan kell kijuttatni, az attól az ültetvénytől függ, amelyre fejtrágyát készítenek:
- A szőlőt ősszel 5 vödör víz és 300 g fahamu infúziójával etetik. Tavasszal szárazanyagot juttatnak a talajba, nyáron pedig talajt szórnak a tetejére a kártevők irtására.
- A paradicsomot úgy táplálják, hogy minden bokor szárához közel fél pohár hamut szórnak a földre. Egy másik módszer - folyékony oldat elkészítéséhez 100 g szárazanyagot 1 vödör vízben hígítunk, és hozzáadjuk a bokrokat.
- Az uborkát úgy etetik, hogy az öntözés előtt hamut szórnak a kert teljes területére. Folyékony fejtrágya felhordásakor 3 evőkanál. l. szárazanyag ragaszkodnak 7 napig 1 liter vízben. Minden bokor alá 0,5 l oldatot öntünk.
- A hagyma érzékeny a gombás betegségekre. A betakarítás megőrzése érdekében a hamut a kerti ágyra permetezzük, majd bőségesen öntözzük.
A hamut nemcsak a kert trágyázására indokolt használni, hanem a kártevők elleni szerként is. Száraz hamut szórnak a növényekre és az alattuk lévő talajra a bolhák, meztelen csigák, Colorado burgonyabogár és csigák elleni küzdelem érdekében.
Most már nem akut a kérdés, hogy melyik műtrágya helyettesíti a hamut, mert a bolt tele van összetett csávázószerekkel, amelyek a növény számára szükséges összes ásványi anyagot tartalmaznak. A legtöbb gyógyszert azonban vegyi úton állítják elő, a hamut pedig természetes úton nyerik szerves anyagokból.
