Sok szőlőfajta létezik, mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Ennek a növénynek a fajtáit leggyakrabban borkészítésre nemesítik, ezért a tenyésztők fő jellemzői az íz és a savasság. A cabernet sauvignonnak sok neve van: lafite, petit cabernet, fegyverszállító vagy csak kis cabernet. Bizonyára sokan ismerik ezeket a neveket az azonos nevű borfajtákra. Az ilyen típusú szőlő termesztése, mint bármely más növény, számos árnyalatot és finomságot hordoz. Cikkünk megmondja, mi különbözteti meg a Cabernet Sauvignon-t más fajtáktól, és hogyan termesztjük.
A Cabernet Sauvignon a Cabernet és a Sauvignon Blanc keresztezése a 19. század végén. Ez a szőlőfajta a fagyálló, későn érő fajták közé tartozik. A fagyok túlélésének és a hosszan tartó szárazságnak való képessége rendkívül népszerűvé tette ezt a lafitot a szőlőtermesztők körében. A Cabernet Sauvignont egy burjánzó, erőteljes bokor különbözteti meg, lágy, halványzöld zöldekkel. A lombozat dús kalapban nő, minden levél vöröses szegéllyel rendelkezik, és vékony pihe borítja.
A Cabernet Sauvignon fajta másik jellemzője az önbeporzás képessége. A bokrokon hím és női virágok egyaránt megjelennek. Ez a funkció nagyban leegyszerűsíti a tenyésztést. A szezon közepén a virágzatból masszív, hengeres-kúp alakú fürtöket kötnek, amelyek legfeljebb 15 centiméter hosszúak és legfeljebb 8 átmérőjűek. A kefében lévő bogyók szabadon, vagy ahogy a termelők mondják, lazán fekszenek. Az egyes fürtök tömege átlagosan 70-100 gramm között változik. A bogyók szabályos lekerekített alakúak és sötétkék színűek. A bőr meglehetősen sűrű, jelentős viaszbevonattal borított. A bogyók átmérője nem haladja meg a 12-15 mm-t. Az érett gyümölcsök édes ribizli illatúak és kellemes harmonikus ízűek. Minden bogyó 2-3 magot tartalmaz.
A szőlő gyümölcseit nem csak külső és ízbeli tulajdonságok jellemzik. Az egészségüket figyelemmel kísérők számára fontos a termék kalóriatartalma és tápértéke. Azt is fontos figyelembe venni, hogy a bogyók milyen előnyökkel járhatnak a szervezet számára. Azok számára, akik a Cabernet Sauvignon-t borkészítésre termesztik, a sav és a cukortartalom fontos.
A sötét szőlőfajták valamivel táplálóbbak, mint a fehérek. 100 gramm Cabernet Sauvignon szőlő 81,3 gramm vizet, 0,2 gramm növényi fehérjét és körülbelül 17,5 gramm szénhidrátot tartalmaz. Utóbbiak közül a természetes édesítőszerek a glükóz és a fruktóz, amelyek sokkal egészségesebbek, mint a legtöbb más cukor. A fennmaradó tömeg a növényi zsírokat (kevés van), a mikro- és makroelemek teljes tömegét teszi ki. 100 gramm energiaértéke körülbelül 56 kcal.
Mint minden fekete szőlőfajtának (Lydia, Tempranillo, Ruslan), a Cabernet Sauvignonnak van a legnagyobb hatása a keringési rendszerre. Nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat. Ezek a vitaminok erősítik az erek falát és növelik a vér oxigénszállító képességét. Ezenkívül a könnyen emészthető szénhidrátok (beleértve a rostokat is) komplexe segít szabályozni a gyomor-bél traktus működését. A Cabernet Sauvignon bor nemcsak az étvágy helyreállítását segíti elő, hanem segít megbirkózni a hipotenzióval (alacsony vérnyomás) is. Ezek a bogyók csak árthatnak azoknak, akiknek ellenjavallatok vannak. Ezek közül a legfontosabb a szőlőallergia és az ingadozó vércukorszint.
A Cabernet Sauvignon bogyók használatát a nőkre érdemes korlátozni terhesség alatt, mivel ezek a gyümölcsök hozzájárulnak a vér hígításához és a pulzusszám növekedéséhez.
Az elkészített bor számos tulajdonsága függ a bogyók savasságától, különösen az ízétől és az erjedés időtartamától. A Cabernet Sauvignon gyümölcs savtartalma körülbelül 8-10 gramm literenként. Ezeket a mutatókat átlagosnak tekintik, vagyis a lafit nem tartozik a savanyú fajtákhoz. Ezenkívül a savasságot kiegyenlíti a cukortartalom - a teljes tömeg 16-19% -a. A gyümölcscukor tartalma magas marad bármilyen termesztési körülmény között (hideg vidékeken és szárazság idején is). Ez a cikk az otthoni szőlőborról szól.
A szőlő cukortartalma 19-21%, savtartalma 8-9 g/l.
A szőlőbokrok sajátos megjelenésűek, és meg kell szervezni a megfelelő támasztékokat a harisnyakötőhöz. A termő időszakban az ágak elnehezednek, és megfelelő gondozás nélkül eltörhetnek. Még ha ez nem is történik meg, a hajtások túlzott terhelése a fajta ízének és mennyiségi mutatóinak romlásához vezet. Fontos tudni a fegyvertartó bokrok felépítését is, hogy ne keverjük össze a fajtát mással.
A Cabernet Sauvignon bokrok meglehetősen ágasak. Ugyanakkor a terméketlen hajtások gyakorlatilag nem képződnek. A nagyszámú ág megzavarja a megfelelő növekedést és érést, ezért metszeni kell a fegyverhordozóhoz. A teljes értékű szőlő csak a második szezonban alakul ki, előtte fontos a megfelelő vízszintes harisnyakötő biztosítása. A szőlő tökéletesen tapad a támasztékhoz, és nem igényel további támasztást.
A csokor hengeres, az ecsetek lazak.
A meleg évszakban virágfürtök képződnek. A kefe kis tömegű és méretű, de maga a nagy számú kefe jó hozamot biztosít. A bogyók a fürtben szinte szabadon helyezkednek el, nincsenek egymáshoz nyomva. Az ecset alakja heterogén, az alap átmérője sokkal nagyobb, és 1-2 sor bogyó után meredeken csökken. A fürt szilárdan ül a hajtáson, a bogyók még enyhe mechanikai behatásra sem morzsolódnak.
Magas terméshozam és dicsőséget hozott a Cabernet Sauvignon fajtának, és áthúzta annak minden apró hiányosságát. Annak ellenére, hogy a kefék nem nőnek túl nagyra, a gyümölcsök teljes száma, még kis területről is, nagy, és teljes mértékben indokolja a termesztésre fordított erőfeszítést. Egy szezonban egy hektár körüli ültetvény 60-100 centner gyümölcsöt hoz. Ugyanakkor a kefék sokáig a szőlőn maradhatnak, nem rothadnak és nem morzsolódnak a csapadék hatására. A bogyók minősége alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mellett sem romlik. Ez nagymértékben leegyszerűsíti a betakarítási folyamatot, és lehetővé teszi a szőlőtermesztők számára, hogy ne rohanjanak a betakarítással. A szőlő tárolásáról ebben az anyagban olvashat.
Ennek a fajtának a termése eléri a 60-90 q/ha-t.
A Cabernet Sauvignon igénytelen a termesztési körülményekre, de van néhány árnyalat. Nyilvánvaló, hogy a szőlőt csak meleg vidéken lehet termeszteni, a mezőgazdasági gyakorlatok és az ültetési időpontok betartása mellett. Egy pisztolykocsi esetében a legfontosabb tényező a fény és a talajnedvesség. Ültetvényhez a dombok és kis dombok déli lejtőit érdemes választani, ez biztosítja a megfelelő légáramlást és hozzájárul a termés korai éréséhez.
A szőlő ültetése tavasszal vagy ősszel történik. Tavasszal fontos gondoskodni arról, hogy a talaj meleg legyen, és ne legyen fagy. Ősszel az újonnan ültetett bokrokat be kell takarni a tavalyi lombozattal, zsákokkal vagy egyéb anyaggal, hogy a növények könnyen átvészeljék a telet. Az ültetvényeket északról délre irányított sorokba ültetik. Ez lehetővé teszi, hogy minden bokor azonos mennyiségű fényt kapjon, és a szőlő számára szükséges szellőzést is biztosítja (ha a szőlőt nem fújja a szél, akkor a dús tetején rothadás és penészgombák kialakulása lehetséges). Ügyeljen a sortávolságra. A szőlősorok közötti távolságnak legalább 2,5 méternek kell lennie. A szabadföldi szőlő telepítéséről és gondozásáról ezen a linken tájékozódhat.
A Cabernet Sauvignon egy későn érő hibrid. A bokrok aktív vegetációja július közepéig tart, innentől egy meglehetősen hosszú érési folyamat kezdődik. A betakarítási idő attól függ, hogy a bogyókat a jövőben mire fogják használni. A kocsiból asztali borok és desszert italok készülnek. Az első esetben a bogyókat az első rügyek kinyílásától számított 140. napon szedik be. A második esetben a takarítás a 165-175. napon történik. Általánosságban elmondható, hogy a szőlőtermesztőket leggyakrabban a gyümölcsök megjelenése és íze vezérli, mivel az időjárás legkisebb változásai a szezon során befolyásolják a bogyók érését.
A bogyók nagyon hosszú ideig lóghatnak a bokrokon, és még esős évszakban sem pusztulnak.
A borászok nagyra értékelik a Cabernet Sauvignont az igénytelen gondozása miatt. Ez a hibrid nem okoz gondot, csak rendszeres öntözésre és időnkénti fejtrágyázásra van szüksége. Az öntözési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a talaj mindig nedves maradjon (itt az időjárásra koncentrálunk). A fejtrágyázást szezononként 3-5 alkalommal végezzük. A hozam növelése érdekében a legjobb a szerves trágyákat folyékony formában használni. A fejtrágyát 10-15 napos időközönként vezetjük be.
A vegetációs időszak vége után (július közepe) a műtrágya nem ajánlott. Ez a növényzet mennyiségének növekedéséhez vezet, ami megakadályozza a bogyók érését.
Más növényekhez hasonlóan a szőlőt is érinthetik a betegségek. A Cabernet Sauvignonra a gombás és bakteriális eredetű betegségek a legjellemzőbbek. E problémák megelőzése érdekében a következőket kell tennie:
Ez a fajta fokozottan ellenáll a penész okozta károknak,
sérülésekkel szemben ellenálló
A bokrok táplálása és menedékhelye a hideg időben elősegíti a növények megerősödését, ami a betegségek kialakulását is megakadályozza.
A metszés lehetővé teszi a gyümölcstermő hajtások számának növelését, ami pozitív hatással van a bokrok hozamára. A vágás többféleképpen lehetséges: rövid ("csomón"), hosszú, közepes és vegyes. Ezt az eljárást évente kétszer hajtják végre. Nyáron a metszés csíp, és szükséges a zöld tömeg csökkentéséhez. A második rendezvényre tavasszal vagy ősszel kerül sor, mielőtt a hideg időjárásra hárulnánk. Itt olvashat a szőlő téli előkészítéséről.
A Cabernet Sauvignon bokor kialakításához a rövid vagy vegyes metszés alkalmasabb. Az eljárás a következő: hagyjon 2-3 fiatal rügyet a pótcsomón, és vágja le az abból érkező régi hajtást a növekedés irányával éles szögben. Ez a módszer segít megfiatalítani a bokrokat. A termelékenység növelése érdekében a termő hajtásokat le kell rövidíteni.
Nem ajánlott a szőlő bajuszát levágni. A harisnyakötő semmilyen módszere nem helyettesítheti a szőlő növekedésének természetes folyamatát.
Ez a videó bemutatja, hogyan készítsünk házi bort Cabernet Sauvignon szőlőből.