Kólika borjakban és szarvasmarhákban

A borjak és szarvasmarhák kólikája meglehetősen gyakori bélbetegség, amely egy összetett tüneti komplex, amely az emésztőrendszer betegségeiben fordul elő és nyilvánul meg. A hétköznapi életben a kólikát leggyakrabban egyszerűen "puffadásnak" nevezik, és az állattenyésztők a betegség normális lefolyása során önállóan diagnosztizálják és kezelik őket.

A kólika fajtái

A kólika megjelenése mind fiatal, mind felnőtt állatban mindig azt bizonyítja, hogy az egyed testében a gyomor-bél traktus bármely részének működése meghibásodott.

Fontos! A kólika önmagában nem betegség, csak bizonyos betegségek tüneteként nyilvánul meg.

Az állatgyógyászatban a kólika két fő típusát szokás megkülönböztetni attól függően, hogy melyik szerv beteg borjúban vagy felnőttben:

  • Valódi kólika - akkor fordul elő, ha zavar van a gyomor vagy a belek munkájában. Példák a betegségekre ebben az esetben: a gyomor akut kiterjedése, puffadás, pangás a belekben;
  • Hamis kólika - máj-, vese-, húgyhólyag-betegségekben, valamint az állat fertőző betegségében nyilvánul meg.

A felsorolt ​​kettő mellett az állatorvosok és zoológusok a kólika harmadik típusát is megkülönböztetik - tüneti. Ez a fajta gyomor-bélrendszeri rendellenesség előfordulhat a borjú testét érő sebészeti, szülészeti behatások, vagy bármilyen fertőző vagy bélféreg megbetegedésének eredményeként.

A leggyakoribb osztályozás a kólika felosztása, attól függően, hogy a test mely területén jelentkeznek a betegség tünetei:

  1. Gyomor.
  2. Bél.

A bélkólika viszont magában foglalja

  • puffadás hashártyagyulladás nélkül (pl. puffadás, kimosztázis);
  • puffadás hashártyagyulladással (pl. thromboembolia).

Okoz

Az állatgyógyászatban 3 fő okot szokás megkülönböztetni, amiért a borjakban és szarvasmarháknál előfordulhat kólika:

  1. Fiatal állatok esetében ez leggyakrabban túl hirtelen átmenet, vagy a tejelő takarmányozásról a rendszeres étrendre való átállás előkészítő szakaszának hiánya. A borjú mérgezést is elszenvedhet, ha az anyatejjel együtt savanyú tejet is ad neki.
  2. Ételmérgezés.
  3. A gasztrointesztinális traktusban vagy az egész szervezet egészében fellépő rendellenességek jelenléte fiatal vagy felnőtt szarvasmarháknál.

A szarvasmarhák ételmérgezése az állati takarmányozás alapvető szabályainak be nem tartása miatt fordulhat elő:

  • diéta és öntözés (például sok víz ivása nehéz étkezés után);
  • könnyen erjedő takarmány ellátása az állatnak közvetlenül intenzív séta előtt vagy után (például zab, árpa);
  • rossz minőségű takarmány, valamint nagyon hideg, fagyasztott vagy rothadt, savanyú, penészes vagy földdel és homokkal eltömődött takarmány használata az állatok takarmányozásában;
  • mérgező növényfajokhoz tartozó állatok önevése a legelőn.

A szarvasmarhák gyomor-bél traktusának működési zavarait a következők okozhatják:

  • az állat testének súlyos túlmelegedése vagy hipotermiája (ez különösen igaz a borjakra);
  • idegen tárgyak, amelyek bejutottak a gyomor-bél traktusba, és zavarják annak normális működését;
  • parazita lények jelenléte a borjú vagy felnőtt testében.

Tünetek

Tapasztalt állatorvosok, zoológusok és gazdálkodók mintegy 40 különféle betegségről beszélnek, amelyek egyik fő tünete a kólika. Mind borjúban, mind felnőttben a következő jelek alapján diagnosztizálható a gyomor-bélrendszeri régió kellemetlen érzése:

  • az állat izgatott és nyugtalan viselkedése;
  • a végtagok állandó léptetése és rendezése;
  • a borjú vagy a felnőtt állandóan hátranéz a hasára, és folyamatosan legyezgeti magát a farkával;
  • az állat hátsó lábával a hasára veri magát;
  • a szarvasmarha nem jellemző testtartást vesz fel, például megpróbál ülni, mint egy kutya, vagy egyik oldalról a másikra ringatja a testét. A fiatal borjú folyamatosan próbál hason feküdni. Ezt a helyzetet semmiképpen nem szabad megengedni, mert a testsúlya nyomást gyakorol a gyomor-bél traktusra, ami viszont tovább ronthatja a borjú állapotát a nyomás egyenetlen eloszlása ​​miatt-
  • az állat megtagadja a neki felkínált ételt és vizet;
  • a borjú vagy a felnőtt megjelenése a hasban megváltozik, térfogata meredeken növekszik;
  • a székletürítés folyamata nagy megerőltetés mellett megy végbe.

A fenti tünetek az elsődleges tünetek, amelyek a borjúban és a szarvasmarhában kólika jelenlétére utalnak. A másodlagos tünetek a következők:

  • a szív- és érrendszer hibás működése;
  • az állat légzési sebességének megsértése;
  • a húgyúti rendszer nem megfelelő működése (túl gyakori vizelés, vagy éppen ellenkezőleg, annak szinte teljes hiánya).

Terápiás módszerek

Amikor egy állatban diagnosztizálják a kólika jelenlétét, segítséget kell nyújtania és a lehető leghamarabb enyhítenie kell a fájdalmat, mivel a puffadás súlyos kényelmetlenséget okoz az egyéneknek. A borjak és szarvasmarhák kólika kezelésének módja több fő lépésből áll:

  1. Kezdetben meg kell szabadítani az állat gyomrát és beleit a benne felhalmozódott tápláléktól.
  2. Az állatot napraforgó- vagy olívaolajjal, ásványi vagy nyálkahártya-főzettel kell itatni (az ilyen gyógymódokat a népi gyógyászatban használják, és elég hatékonynak tartják elsősegélynyújtásként a beteg egyén számára).
  3. Meg kell szüntetni a borjú görcsösségét és fájdalomérzetét (ehhez olyan gyógyszereket használnak, mint a No-shpa, Novalgin), és a fájdalom csillapítása érdekében altatót és fájdalomcsillapítót kell adni az állatnak (Bromid, Novocaine, fájdalomcsillapítók).
  4. A nagyon fiatal borjak enyhe kólikáját és puffadását kamilla infúzióval kezelik.
  5. A beteg gyomor- és bélrendszerének normál működésének helyreállításához speciális hasi masszázst és dörzsölést kell végezni.
Fontos! Abban az esetben, ha a borjú vagy szarvasmarha testébe olyan fizikai, idegen tárgy került, amely szilárdan beszorult az egyed gyomor-bélrendszerébe, a helyzetet műtéti beavatkozással kell megoldani.

A kólika visszahúzódása után vissza kell állítani a szervezet normál működését. Nem szabad azonnal ételt adni egy korábban beteg személynek. Ezt fokozatosan kell megtenni, az etetést főtt gyökérzöldségekkel és nagyon korlátozott mennyiségben szénával kezdeni.

Megelőzés

Annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan kellemetlen jelenségek megjelenését, mint a kólika a szarvasmarháknál, számos alapvető szabályt be kell tartani az állatok takarmányozása és tartása során:

  • borjak esetében a fő szabály az, hogy megfigyeljük a lágy, fokozatos átmenetet a tejes takarmányozásról a felnőtt táplálékra;
  • csak bevált és jó minőségű takarmányokkal etesse az állatokat, tartsa be a táplálékfelvételi rendet egyénenként: a fő szabály a könnyebb és nehezebb táplálék váltakozása;
  • kerülje el a környezeti hőmérséklet erős ingadozását állatoknál (hipotermia vagy az egyedek túlmelegedése), különösen borjaknál. A karámban, ahol egyedeket tartanak, meg kell próbálni állandó környezeti hőmérsékletet fenntartani;
  • szarvasmarhák itatására csak tiszta, lehetőleg szobahőmérsékletű vizet szabad használni;
  • kötelező séták a friss levegőn az év bármely szakában: ez az esemény minden bizonnyal alkalmas a megelőzésre: mind a gyomor-bél traktus betegségei, mind az egész szervezet egésze.

Következtetés

A borjú és szarvasmarha kólika olyan jelenség, amely közvetlenül jelzi az állat szervezetének gyomor-bél traktusában fellépő rendellenességek jelenlétét. A tapasztalt gazdálkodók és tenyésztők már régóta megtanulták, hogy önállóan diagnosztizálják ennek a kellemetlen betegségnek az állatokban való megjelenését, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy segítsenek nekik. Fontos megérteni, hogy a kólika számos betegség tünete, és annak érdekében, hogy elkerüljék megjelenésüket borjakban és szarvasmarhákban, gondosan figyelemmel kell kísérni táplálkozásuk rendjét és minőségét, az állatok életkörülményeit és egészséget általában.


Megosztás a közösségi hálózatokon: