A cseresznye relatív télállósága, szárazságtűrése és igénytelensége termesztését bármely kertész számára hozzáférhetővé tegye.
A viszonylag nemrégiben megjelent gombás betegségek, a coccomycosis és a moniliosis azonban kissé problematikussá tették ezt a folyamatot.
Már az ültetéskor növelheti a cseresznye betegségekkel és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét, hanem az esetleges problémák megelőzése a kultúra mezőgazdasági technológiája segítségével.
A cseresznye ültetési idejéről nincs határozott vélemény. Mindegyik lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az ajánlásoktól függetlenül fontos a cseresznye regionális éghajlatára és fajtajellemzőire összpontosítani.
Tavasszal ültetéskor a palántát a visszatérő fagyok, a száraz szél és a nappali és éjszakai levegőhőmérséklet éles változásai befolyásolhatják. Ezenkívül tavasszal a fa gyökerezéséhez szükséges nyugalmi időszak sokkal kevesebb, mint ősszel.
Őszi ültetéskor a palánta gyökerezésére gyakorolt kedvezőtlen tényezők hatása minimálisra csökken.
A cseresznye ültetése után október közepéig stabil + 10 °C és + 15 °C közötti időszak következik, és a palántának lesz ideje akklimatizálódni az első fagyok megjelenése előtt.
Ezenkívül a hosszú pihenőidő elősegíti a transzplantáció során kapott sebek gyógyulását.
Az ősszel ültetett facsemeték megelőzik a tavasszal ültetett fákat, 20 napig. Ez a gyökérrendszer ősszel történő fejlesztésével érhető el, amikor a fa rügyei nyugalomban vannak. Így tavasszal a cseresznye azonnal elkezdi növelni a vegetatív tömeget.
Minden faiskola ősszel kiásja eladásra szánt palántákat. A tavasszal értékesített ültetési anyagot egész télen különleges körülmények között tárolják.
A tárolási folyamat minden szabály betartása mellett is sérti a palánta természetes fejlődését. Ilyenkor a gyökerek vagy a belső szerkezetek sérülhetnek, amit külső jelekkel nehéz megállapítani.
Ősszel lehetőség van friss gyökérrendszerű palánta vásárlására, amellyel egy fa egészségi állapota megállapítható. A nagy mennyiségű eladó palánta befolyásolja az árat, ezért ősszel olcsóbb az ültetési anyag, és nagyobb a fajtaválaszték.
Az őszi ültetés viszonylag egyszerű és időt takarít meg a kertésznek. Ez nem jár további munkával, csak a megfelelő ültetésen és a palánta téli menedékhelyén.
A rendszeres esőzés biztosítja a fának a szükséges nedvességet, és gyökérrendszert fejleszt, amíg a talaj hőmérséklete -4 ° C-ra nem csökken. Ez jelentős időmegtakarítást jelent tavasszal, a kertészkedés csúcsa idején.
A cseresznye őszi ültetésénél vannak hiányosságok. Ez a gyökérrendszer és a légi rész lehetséges lefagyása a levegő hőmérsékletének erős csökkenése esetén télen. A jegesedés, a viharos szél vagy a heves hó okozta károk is előfordulhatnak.
Fennáll a veszélye, hogy rágcsálók károsítják a palántát. Mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni a leszálláskor, és minimalizálni kell az egyes problémák lehetőségét
Az általánosan elfogadott ajánlások ellenére a cseresznye ültetésének időzítésével kapcsolatban, a régiója átlaghőmérsékletére kell összpontosítania.
Fontos kritérium az első fagy előtt 15-20 nappal történő ültetés. Ellenkező esetben a talaj időszakos fagyasztásával és felolvasztásával a cseresznye gyökerei súlyosan megsérülnek, és nem tudnak megerősödni.
Cikkek, amelyek érdekelhetik Önt:
Hozzávetőleges leszállási idők:
A cseresznye fajtáját is figyelembe kell venni, ha a fát gyenge fagyállóság jellemzi, jobb az ültetést tavaszra halasztani.
A palántákat nem szabad elültetni, ha az optimális időzítés elmarad, tavaszig megfelelően kell tárolni. Ehhez ásó árkot alakítanak ki. A palántákat 30 ° -os szögben helyezik el, a gyökereket és a gyökérnyakát talajjal megszórják, az ágakat a talajra hajlítják és deszkákkal rögzítik.
A legtöbb kultúrfajta öntermékeny, így a fa teljes terméséhez legalább három különböző fajtájú palántát kell vásárolnia.
Ezenkívül a gyakorlat bebizonyította, hogy az öntermékeny cseresznyefajták kombinált ültetésével a hozam többszörösére nő.
A palánta minőségi mutatói:
A palánták túl magas növekedése jelzi a növény túltáplálásáról nitrogénnel, ami nagymértékben csökkenti a télállóságot. Az ilyen növények tél előtti ültetése valószínűleg a fa halálához vezet.
A palántákat oltva vagy saját gyökerűen értékesíthetjük. Az oltott cseresznyét a korábbi termésbelépés jellemzi.
A saját gyökerű fák jobb télállósággal és szélesebb szaporodási potenciállal rendelkeznek.
A kifejlett cseresznye nem túl jól viseli az átültetést. Ezért ki kell választania a gyümölcsfa termesztésének helyét, figyelembe véve a várható élettartamot.
Megfelelő gondozással és kedvező feltételekkel a cserjecseresznye 18 évig, faszerűen 25 évig él.
A cseresznye ideális helye egy jól megvilágított domb vagy egy déli vagy délnyugati fekvésű enyhe lejtő. A helyszín kötelező védelme hideg széltől és huzattól.
A cseresznye jól fejlődik vályogon és homokos vályogon semleges lúgos reakcióval. Fontos figyelembe venni a talajvíz előfordulását, nem lehet magasabb 1,5 méternél.
A savanyú tőzeg alapú talaj nem alkalmas gyümölcsfának. Ezért a felső réteget legalább 20 cm-rel ki kell cserélni.
A cseresznye gyökerei nem versenyeznek jól a gyomokkal, ezért többször meg kell ásnia a helyet, óvatosan eltávolítva más növények maradványait.
Ahol 1 m2 alapján szükséges a talajhoz adni:
Az alföldön való leszálláskor, ahol a nedvesség és a hideg levegő állandó pangása alakul ki, vagy olyan területeken, amelyeket folyamatosan fúj a szél, a fa rosszul fejlődik.
A cseresznye kérge és gyökérgallérja alulfőtt, virágpetefészkek fagyasztása, ínyáramlás és az ágak szárítása. Ez kedvező környezetet teremt a veszélyes betegségek kialakulásához, ezért a cseresznyére vigyázni kell.
A leszállási gödröket előre elkészítik, legalább 15 nappal korábban. Javasolt elrendezés bokros fajtákhoz 2x2, fafajtákhoz 3,5x3,5. A gödör optimális mérete 50x50x50.
Előre is szükséges készítse elő a talajkeveréket a gödör feltöltéséhez. Ehhez használja a talaj felső rétegét, amelyet lyuk ásása után raknak le. Tápanyagokkal keverve:
A nehéz talaj strukturálása 2 vödör folyami homok hozzáadásával történik. A gödör aljára duzzasztott agyag vízelvezető réteget helyeznek, és a gödör 1/3-át előkészített talajjal borítják, jól tömörítve.
Gyümölcsfák ültetésekor a nitrogénműtrágyák használata kizárt. Az ásvány rossz hatással van a növények túlélésére.
Is emlékezni kell arra, hogy a nitrogén nagy mennyiségben található a csirketrágyában és a sertéstrágyában.
Beszállás előtt szüksége van vizsgálja meg újra a palántát, vágja le a gyökerek összes sérült területét egészséges szövetekre. Távolítson el minden levelet, amely hozzájárul a nedvesség elpárolgásához.
Ha a gyökerek nagyon szárazak, majd 12 órára hideg vízbe kell engedni a gyökérnyak előtt. Egyes esetekben a palánták törzse is kiszárad, ilyenkor 1/3-ig vízbe kell meríteni.
Jelentősen növeli a palánták túlélési arányát a gyökerek bemerítése heteroauxin oldatba - szerves növekedésserkentő.
Lépésről lépésre útmutató és a leszállás lépései:
gyökérnyak 3-5 cm-rel a talaj felett kell maradnia. Idővel zsugorodás következik be, és egy szintre kerül a talajjal. Ha öntözés és zsugorítás után a gyökérnyak még mindig nincs megfelelő szinten, akkor korrigálni kell.
Ez a mutató a bokros fajtákra is vonatkozik, a név ellenére ugyanúgy ültetik, mint a faszerű cseresznyét.
Cseresznye ültetése:
Ha nyáron nincs rendszeres csapadék, a fa körül lyukat kell készíteni az öntözéshez, elaludni a fagy megjelenésével, különben a víz ott stagnál.
Amíg a hideg beáll a palánta törzskörét tőzeggel vagy fűrészporral mulcsolni kell 10-15 cm-es réteggel, és a palántát 30 cm magasra kiperjesszük.
A faágakat puha anyaggal szorosan a karóhoz kötik. A csomagtartó meleg légáteresztő anyaggal van megkötve, a tetejére kerti hálót fektetnek, és sűrű lucfenyő ággal borítják.
Az ökörfarkkóró és az agyag 1: 1 arányú keveréke, amely meglehetősen éles és kellemetlen szagú, segít elriasztani a rágcsálókat. Ehhez vékony rétegben vigye fel a keveréket a cseresznyebogyóra.
Tavasszal szükséges a kicsomagolás és a megelőző kezelések elvégzése bakteriális és gombás fertőzésektől. A vesék felébresztése előtt a vezetőt és az egyes ágakat 1/3-al le kell vágni. Ezzel szabályozzák a gyökerek és a légi rész arányát, amely a palánta kiásásakor megzavarodik.
Ezzel a megközelítéssel a nyílt terepen történő ültetésre a cseresznyében előre kialakul a betegségekkel szembeni rezisztencia, rendszeres megelőző intézkedések mellett pedig szinte esélytelen a fertőzéseknek.
Így a stabil termés, a bőséges termés és a gyümölcsfa élettartamának alapja a helyes vidéki telepítés és a palánta fennmaradása.
Így Ezt az eseményt különös gonddal kell kezelni, minden szakasz előre megtervezése.