Galambürülék műtrágyaként: kijuttatás, áttekintés
A madárürüléket és különösen a galambürüléket tartják a leghatékonyabb növénytáplálásnak, könnyen használható. A szerves trágya hatékonysága és elérhetősége miatt nagyon népszerű a kertészek körében. A könnyű használat ellenére a talajtrágyázást bizonyos szabályok szerint kell elvégezni.
A galambürülék használható műtrágyaként?
A galambtrágyát kémiai összetétele miatt széles körben használták műtrágyaként. Nyomelemeket és esszenciális tápanyagokat tartalmaz. A műtrágya hatása gyorsabb és hatékonyabb, mint a trágya. Különféle növények termesztése során a szerves anyagok asszimilációja jó termést ad.
A galambtrágyában a nyomelemek mennyisége nagyobb, mint a ló- vagy szarvasmarhatrágyában. Ez a táplálkozás sajátosságaiból és a madarak emésztőrendszerének felépítéséből adódik. A galambok salakanyagainak nitrogéntartalma 4-szer több, mint a lótrágyában, foszfortartalma pedig 8-szor több, mint a tehénben.
Az ásványi műtrágyák növelik a hozamot, de felhalmozódhatnak a végtermékben. Ez abban nyilvánul meg, hogy a zöldségek és gyümölcsök nitráttartalma meghaladja a normát. A galambalom környezetbarát. A benne lévő összes nyomelem jól felszívódik a növényekben.
A vadgalamb hulladék felhasználása nem javasolt. Étrendjük szabályozatlan, és parazitákkal és fertőzésekkel szennyezett hulladékot is tartalmazhat. Elterjedésük megelőzése érdekében a vadon élő madarak galambürülékét nem lehet felhasználni.
Melyik a jobb - galamb- vagy csirkeürülék
A csirketrágyát leggyakrabban kertészek és kertészek használják. Magnézium-oxidot, meszet, foszforsavat, ként, káliumot tartalmaz. Nitrogénben gazdag. A csirketrágya képes táplálni a kerti növényeket anélkül, hogy növelné a sók koncentrációját a talajban.
A csirkét a kacsával összehasonlítva az elsőben nagyobb mennyiségű tápanyagot találnak. A galambürülékkel való etetést sokkal ritkábban használják, mivel ezt a madarat nem gyakran tenyésztik ipari méretben. Ugyanakkor a leghatékonyabb. Friss állapotban a galamb nitrogénben (17,9%) és foszforsavban (18%) jobb, mint a csirkehús, de az összetétel nagymértékben függ a baromfitakarmánytól.
A műtrágya előnyei a következők:
- gazdag kémiai összetétel;
- sebesség;
- hosszú távú tárolási kapacitás;
- a különböző formákban történő felhasználás lehetősége;
- minőségi komposzt készítés.
A galambtrágya helyes használatával javul a talaj szerkezete, kémiai összetétele, tápanyagokkal való telítettség következik be, ami fokozza a talaj biológiai aktivitását.
A galambürülék összetétele
A galambürülék kémiai összetétele attól függ, hogy mivel etetik a madarakat. A fű és hüvelyesek étrendje a galamboknál a nitrogénszint növekedéséhez vezet. Gabona kréta adalékokkal - segít növelni a káliumot és a kalciumot a műtrágya összetételében. Ezen kívül a következőket tartalmazza:
- magnézium;
- mangán;
- Vas;
- kalcium;
- molibdén;
- kén;
- bór.
Minél hosszabb ideig tárolják a galambtrágyát, annál alacsonyabb lesz a nitrogéntartalom. Az indikátor különösen gyorsan csökken, ha nyitott kupacokban tartják. A műtrágya előnyös tulajdonságainak megőrzése érdekében helyesen kell tárolni: zárt, száraz vagy folyékony formában.
Mi a hasznos galambürülék
A galambtrágya használatának előnyei nem csak a növényi táplálkozásban rejlenek. A szerves anyagok talajba jutása serkenti a mikroorganizmusok fejlődését és a giliszták vonzását. Hulladéktermékeket választanak ki, növényi maradványokat dolgoznak fel, és növelik a növények és az ember számára hasznos humátok mennyiségét. A szervezet által a termékeken keresztül nyert huminsavak erősítik az immunrendszert, megtisztítják a méreganyagoktól.
Ha az ásványi műtrágyák helyett galambürüléket használ, javul a talaj összetétele és szerkezete. A foszfor és a nitrogén mennyisége elegendő a növények táplálásához. Ha fahamut használ hamuzsír műtrágyaként, akkor a kapott termék környezetbarát lesz. A száraz fedőtrágyázás legjobb ideje a tavasz vagy az ősz. Tavasszal az ültetés előtt három héttel száraz galambtrágyát használnak. Időre van szükség a nitrogénkoncentráció csökkentésére és a talaj mikroelemekkel való telítésére.
Hogyan gyűjtsük és tároljuk a galambtrágyát
A galambürüléket csak baromfiról érdemes gyűjteni a psittacosis veszélyének kiküszöbölése érdekében. A tároláshoz többféle módszert alkalmaznak:
- keverés fűrészporral;
- szárítás és csomagolás papír vagy hagyományos zacskókba;
- elalvás tőzegréteggel és szalmával a bomlás érdekében;
- hamuvá éget (a nitrogén azonban elvész).
A galambtrágyát nyers formában tárolva a jótékony tulajdonságok nagy része hamar eltűnik. A műtrágyát olyan helyiségben kell elhelyezni, ahol már nincs nedvesség.
Ez természetes körülmények között, közvetlenül galambodúkon és termikus kemencékben is elvégezhető. A második esetben a műtrágyát magas hőmérsékleten fertőtlenítik.
A világ számos országában a galambtrágya műtrágyát szárítás után porrá őrlik. Ezután vizes oldatként használjuk 1:10 arányban.
Hogyan használjuk a galambürüléket műtrágyaként
Minden galambból havonta 3 kg almot lehet kapni. Műtrágyaként többféleképpen is használható.
Rendszeresen gyűjthető a padláson, galambdúcban, tárolható, komposztálásra használható. A folyamat felgyorsításához fadobozt kell vennie legalább 5 cm széles résekkel. Lyukak szükségesek az oxigén áramlásához és a szellőzéshez. A komposztot galambtrágyából, levelekből, szalmából, tőzegből, fűből álló rétegekben készítik. A nitrogénkomponens nem haladja meg az összes komponens negyedét. A komposzt gyors megszerzéséhez speciális megoldásra van szüksége, amely minden réteget öntözik. Az érés felgyorsulása hozzájárul a keverék folyamatos lapátolásához.
A galambtrágya komposzton kívül száraz formában, vizes oldatban, ipari pelletben használható.
Száraz
A fejtrágyát gyakran használják gyökérnövények, gyümölcsfák és bogyós bokrok esetében. A száraz galambtrágyával készült műtrágya különösen hatékony burgonya és zöldség esetében. Erre a célra 1 négyzetre való leszálláskor. m hozzájárul 50 g szárazanyag.
A gyümölcsfa alá kijuttatott műtrágya mennyisége annak méretétől függ. Kicsinek 4 kg, felnőttnek kb 15 kg kell szezononként. Az alom kijuttatása tavasszal vagy ősszel történik. Egyenletesen elszórva a törzskörben, 10 centiméteres talajréteggel betemeti.
Ne használjon száraz galambtrágyát agyagos talajhoz anélkül, hogy előtte csiszolná, megvilágosítaná, javítaná szerkezeti tulajdonságait.
folyékony formában
Úgy gondolják, hogy az oldat kijuttatása hatékonyabb, mint a száraz műtrágya. A hatás gyorsabban jelentkezik, de a galambürüléket megfelelően hígítani kell, hogy ne károsítsa a növényeket:
- A szárazanyagot egy edénybe helyezzük.
- Öntsön vizet az alom arányában 1-10.
- 10 liter oldathoz adjunk hozzá 2 evőkanál hamut és egy evőkanál szuperfoszfátot.
- Az erjedést két hétig figyeljük, alkalmanként megkeverve.
- Az oldat csapadékát nem használjuk fel.
A fedőkezelést tavasszal vagy ősszel végezzük, kéthetente egyszer. Ásás előtt megtrágyázhatja a területet folyadékkal, termés előtt etetheti az epret úgy, hogy öntözőkannából öntözi a sorközt. Közvetlenül a folyékony fejtrágya felhordása után a növényt bőségesen öntözzük vízzel.
Etetési szabályok
A galambtrágya műtrágyaként használható agyagos talajokon, csernozjomokon. Az ilyen talajban megvan a szükséges mennyiségű nedvesség és humusz a nitrogén felszívódásához. Homokos talajon a nedvességhiány miatt nincs értelme használni. A talaj mésztartalma esetén a galambürülék ammóniát kezd kibocsátani.
A tavaszi trágyázás 3 évig növeli a helyszínen termesztett növények hozamát. A galambtrágya komposzt formájában, friss, száraz, granulált formában az első évben 65%-kal, a második évben 25%-kal, a harmadik évben 15%-kal növeli a termést.
Tél előtt friss fejtrágyázás javasolt. Lebomlása során tápanyagokkal telíti a talajt. A friss műtrágya tavaszi bevezetése ellenjavallt, mivel a növények gyökereinek égése és rothadása lehetséges. Ebben az időben a legmegfelelőbb a fedőlap folyékony formái. Száraz trágyát és granulátumot a legjobb az őszi ásás során kijuttatni.
Különböző növények műtrágyájának jellemzői
A burgonya a leggyakrabban termesztett növény a kertekben. A szerves madártrágyát háromféleképpen használják:
- folyékony formában - egy vödör galambtrágya egyharmadát vízzel hígítjuk, négy nap múlva 20-szor hígítjuk, és lyukonként 0,5 literrel öntözzük;
- szárított vagy granulált anyag - ültetés előtt hozzáadva;
- szárazon - szórja szét az ásási területet 50 g / 1 négyzetméter arányban.
Miután a burgonya zöld tömeget nyer, a szerves trágyát le kell állítani, hogy erői a gumók kialakulására irányuljanak.
A paradicsomot galambürülék oldatával etetik, hogy növeljék zöld tömegüket. A műtrágya koncentrációja és elkészítési módja ugyanaz, mint a burgonyánál. Alkalmazása virágzás előtt javasolt. Később a paradicsomnak káliumra van szüksége a gyümölcsök kialakulásához és növekedéséhez.
A kerti fákat tavasszal galambürülék-oldattal etetik, és egy speciálisan ásott barázdába öntik a törzstől 0,7 m távolságra.
A virág- és bogyós növényeket a vegetációs időszakban havonta kétszer vizes oldat formájában műtrágyázzák. Három héttel a bogyók szedése előtt a fejtrágyázást le kell állítani.
Következtetés
Annak ellenére, hogy a galambtrágyát mint műtrágyát rendkívül hatékonynak ismerik el, óvatosan kell használni, betartva a normát, figyelembe véve a gyűjtés helyét. Ha a megengedett mennyiséget túllépik, akkor a zöld tömeg jelentős növekedését és ugyanakkor a gyümölcsök hiányát érheti el. A növények lehetséges elpusztulása a túlzott nitrogén miatt.
Megfelelő koncentrációval és a galambürülékkel történő talajtrágyázás megfelelő időpontjának megválasztásával bármelyik növényből gazdag termés érhető el. Ugyanakkor a bogyók, zöldségek és gyümölcsök környezetbarátak.
