A káposzta ősidők óta széles körben ismert zöldség. A világ különböző részein termesztik. Ennek a zöldségnövénynek számos fajtája létezik. Brokkoli, karfiol, pekingi, fehér káposzta, kelbimbó, japán - ez nem egy teljes lista a termesztett káposztafajtákról, beleértve az Urálban is. Ennek a régiónak az éghajlata saját feltételeit és szabályait diktálja a kertészek számára. Tehát ajánlott a káposztát palántaneveléssel termeszteni, a magvakat kora tavasszal vetni. Ugyanakkor ki kell választani a régió számára legmegfelelőbb fajtákat, amelyeknek ideje lesz beérni a kora tél kezdete előtt. A kezdő kertészek segítése érdekében megpróbáljuk részletesebben elmondani Önnek arról, hogy mikor kell káposztát ültetni palántákhoz az Urálban, mely fajtákat jobb erre választani, és hogyan kell gondoskodni a növényekről a jó termés érdekében.
Ez lehetővé teszi, hogy a zöldség időben elkezdődjön, és a téli hideg beállta előtt beérjen. Ez a feltétel mindenféle zöldségre vonatkozik. Így a gazdálkodók tapasztalatai alapján megpróbáljuk azonosítani a régió legjobb fajtáit, és meghatározni az időpontot, mikor kell káposztát ültetni palánták számára.
Ez a fajta káposzta hagyományos Oroszországban. A kertészek túlnyomó többsége termeszti, kiválasztva magának a legjobb, magas hozamú és jó ízű fajtákat. Tehát az uráli körülmények között történő termesztéshez ajánlatos előnyben részesíteni a következő korai érésű fajtákat: "June", "Zarya", "Dumas f1", "Transfer f1", "Kazachok f1". Ezeknek a fajoknak a feje már 3 hónappal a magvetés után készen áll a vágásra. Ezeknek a növényeknek a hozama meglehetősen magas: 6-10 kg/m2. Ezeknek a fajtáknak a magjait a palánták számára márciusban kell elvetni. Az optimális dátum a hónap 10-ére esik. merülés A káposzta palántáinak a talajban ilyen termesztési ütemezéssel májusban kell lenniük, 50-60 napos korban.
Az átlagos érési idejű fajták közül érdemes kiemelni a „Dithmarscher Fruer”, „Aigul”, „Bolikor F1”, „Golden Hectare”, „Copenhagen Market” káposztát. Ezek a fajták kiválóak az Urál éghajlatához, és még a tél beállta előtt van idejük beérni.
A téli betakarításhoz és a hosszú távú tároláshoz szükséges káposzta lerakásához érdemes figyelni az olyan fajtákra, mint az Amager 611, Valentina, Wintering, Stone Head. Termesztési időszakuk meglehetősen hosszú, 150-160 nap. Februárban palántának vetve e fajták magját, május végén pedig a növényeket 80-90 napos korban a talajba mártva kiváló, savanyításra, savanyításra, tárolásra alkalmas téli káposzta termést kaphatunk.
A fehér káposzta fajtájának kiválasztásakor tehát mindenképpen ügyelni kell az érési idejére: szezonális felhasználásra korai vagy középkorai fajtákat válasszunk, a téli zöldségek betakarításához pedig hosszabb szárú fajtákat érdemes ültetni. érési időszak. Érdemes megjegyezni, hogy az összes fent felsorolt fajta szerepel a TOP-best között. Ízvilágukat és agrotechnikai tulajdonságaikat az ország gazdái kellőképpen értékelték.
A karfiolt természetesen ritkábban termesztik, mint a fehér káposztát, ugyanakkor rengeteg hasznos nyomelemet tartalmaz, és figyelmet érdemel. Az Urál éghajlatán ennek a növénynek több fajtáját termesztheti. Így a korai érésű Koza-Dereza, Bruce f1, Alfa, Nemo f1 fajták népszerűek a régió gazdái körében. Rövid érési periódusban különböznek egymástól: a mag elvetésétől a fej levágásáig 80-90 napnak kell eltelnie.
A szezonális felhasználáson kívül a karfiol télre le is fagyasztható. Ebből a célból válasszon egyet a speciális fajták közül: "Marvel 4 Seasons", "Summer Resident", "Amerigo f1". Ezeknek a fajtáknak az érési ideje hosszú, 110-120 nap, ezért a palántákat február végén vagy március elején kell elvetni. Májusban a palántákat a talajba kell vetni.
Az uráli kertészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a karfiolra. A későn érő fajták ültetésekor nem kell túl sokat törődni az érési idővel, mert a hideg idő beálltával a zöldség mesterségesen termeszthető. Ehhez ki kell ásni egy növényt egy gyökérrel, és sötét helyen kell elhelyezni, kedvező hőmérsékleten.
Ez a csodálatos káposzta Olaszországból származik. Sokáig csak ezen a mediterrán vidéken termesztették és fogyasztották. Ma ez a kultúra az egész világon elterjedt.
Az uráli éghajlat kiválóan alkalmas ennek a zöldségnek a termesztésére. A brokkoli magokat közvetlenül a talajba vagy palántákra vethetjük. A vetőmag vetési ideje a fajta koraérettségétől függ. Tehát a korai érésű fajtákat, mint például a "Vyarus", "Lord f1", "Montop f1" április közepén vetik. A későn érő fajtákat (Beaumond, Belstar) márciusban érdemes palántákra vetni. Merüljön termesztett növények nyílt terepen kell május végén - június elején. A káposzta üvegházban vagy üvegházban történő ültetésének ideje 2-3 héttel korábban ütemezhető.
Brokkolit termeszteni nyílt terepen és üvegházakban a mag közvetlen vetésével lehetséges. Tehát az uráli éghajlaton a növények vetését május 15-től június 20-ig kell elvégezni. Magról történő termesztésre ajánlott korai érésű fajták.
A pekingi káposzta sok tekintetben felülmúlja a szokásos fehér káposztát. Levelei lédúsabbak, nem tartalmaznak durva rostokat és keserűséget. A pekingi zöldségtermesztés Oroszországban viszonylag nemrég kezdődött, azonban mind a déli, mind az északi régiókban pozitív és szomorú termesztési tapasztalatokkal rendelkező gazdák találhatók. A helyzet az, hogy a zöldség rosszul kötődik hosszú fényidő jelenlétében. Éppen ezért ajánlatos a palántakultúra magját kellően korán, körülbelül 60 nappal a tervezett szedés előtt elvetni.
A pekingi káposzta korai fajtáit (Alyonushka, Hydra, Qustar f1) március végén vetik palántákra, júniusban pedig nyílt talajra. Az ilyen növekedési ütemterv lehetővé teszi, hogy már felnőtt növényeket is lemerítsen, amelyek nem nyúlnak ki a hőtől, és már kialakultak a petefészkek.
A fentiek különféle zöldségfajták, amelyek az Urálban termeszthetők. Ezeknél a növényeknél a vetési időpontok tájékoztató jellegűek, mivel minden esetben egyedileg érdemes mérlegelni a hőmérsékleti mutatókat és a termesztési feltételeket (szabad talaj, üvegház, melegágy).
Meg kell jegyezni, hogy a vörös káposzta a palántavetés szempontjából megfelel a fehér káposzta fajainak. A brüsszeli, karalábé, japán káposzta inkább a kertészek érdekessége. Ritkán termesztik, azonban referenciaként a kísérleti kertészeknek tudniuk kell:
Így a legjobb káposztafajták kiválasztásával még az Urál legsúlyosabb körülményei között is termést kaphat. Ugyanakkor tudnia kell, hogyan kell elkészíteni a káposzta magját, és helyesen el kell vetni a palánták számára. A fiatal növények otthoni gondozása is fontos szerepet játszik a növények termesztésének folyamatában. Megnézheti a különféle zöldségfajták palántáit, és hallhatja a kertész megjegyzéseit a videóban:
Miután eldöntötte a magvak fajtáját és idejét, elkezdheti előkészíteni őket. Tehát a káposztaszemek elvetése előtt ajánlott felmelegíteni: kiterítjük egy tepsire, és 50 fokra felmelegített sütőbe tesszük015 perctől kezdve. Ilyen melegítés után a magokat folyó víz alatt lehűtjük, és 12 órán át tápanyag-mikroelem oldatban tartjuk. Egy ilyen termikus eljárás segít a káposzta megkeményedésében, termékenyebbé tételében, valamint eltávolítja az esetleges kártevőket és lárváikat a szemek felületéről. Az ilyen hőkezelésre egy példa látható a videóban:
.
Érdemes megjegyezni, hogy egyes termelők iparilag kezelik a magokat tápanyagokkal és növekedési gyorsítókkal. Ezt az információt a csomagoláson kell feltüntetni.
A káposzta palánta termesztéséhez tápanyagos talajjal kell böjtölni. Ehhez a termékeny talajt egyenlő arányban keverheti tőzeggel és homokkal. Az elkészített keveréket melegítéssel vagy kálium-permanganát oldat kiöntésével fertőtlenítheti.
A palántáknak szánt káposzta magvakat egy nagy tartályba vagy külön tartályokba lehet vetni. Az első módszer a növények közbenső szedését igényli, ami lelassítja a káposzta növekedését és némi időt vesz igénybe. Sokkal kényelmesebb a káposzta magvakat azonnal elkülönített tartályokba vetni. Tehát minden csészébe 1-,15 cm mélységig 2 magot kell elültetni. Csírázás után egy hajtást el kell távolítani, erősebb másolatot hagyva.
Az erős, egészséges palánták termesztéséhez az optimális hőmérsékleti és páratartalom betartása szükséges. Tehát a csírázás előtt a növényeket tartalmazó tartályokat + 20- + 25 hőmérsékletű körülmények közé kell helyezni0VAL VEL. A hajtások megjelenésével azonban meg kell változtatni a feltételeket, hogy elkerüljük a palánták túlzott megnyúlását. A káposzta palántanevelésének optimális hőmérséklete +170VAL VEL. Éjszaka ez a szám +14-re csökkenhet0VAL VEL. Néhány nappal a talajba szedés előtt a palántákat meg kell keményíteni úgy, hogy edényeket viszünk a szabadba.
A palánták öntözését a talaj kiszáradása után kell elvégezni. A vizet le kell ültetni, szobahőmérsékleten. Érdemes megjegyezni, hogy a káposzta túlzottan nedves talaja nem kívánatos, mivel ez fekete láb kialakulásához vezethet.
A káposzta palántákat háromszor kell etetni. Tehát óvatosan végezze el az első fedőtrágyázást, amikor 3-4 valódi lapot formáz. Műtrágyaként univerzális nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületek használata javasolt. A trágyázási ütemtervet úgy kell megtervezni, hogy a trágyázás harmadik szakasza a palánták talajba merülése előtti időpontban történjen.
A káposzta palántákat előre előkészített, megnedvesített lyukakba kell ültetni. A növényeket a talajba kell zárni a sziklevél mélységéig. A palánták közötti távolságnak nyílt talajba ültetéskor több mint 30 cm-nek, üvegházba merüléskor pedig 20-25 cm-nél nagyobbnak kell lennie.
A káposzta termesztése palántanevelő módszerrel az Urálban egyáltalán nem nehéz, ha pontosan tudja, mikor kell elvetni a magokat, hogyan kell őket előkészíteni a vetésre és hogyan kell gondoskodni a fiatal növényekről. Saját tudását és más gazdák tapasztalatait felhasználva viszonylag kedvezőtlen éghajlaton is kiváló termést érhet el. Ugyanakkor ne féljen kísérletezni, mert a zöldségfajták széles választéka lehetővé teszi, hogy ízben és mikroelem-összetételben eltérő termékeket kapjon. Így hát még az Urálban is sikeresen termeszthetsz karalábé-, japán- vagy kelbimbót mások meglepetésére.