Magyar pehelymangalica: vélemények + fotók
Messze, messze a réten legel... nem, nem egy birka. Pig Hungarian Mangalitsa - egyedülálló és nagyon érdekes fajta göndör sörtékkel. Messziről a Mangalitsa valóban összetéveszthető egy birkával. Főleg, ha csak a háta látszik a fűből. A téli pelyhek miatt, amivel a sertéseket benőtték télire, gyakran magyar molyhos mangalicának nevezik, de ez ugyanaz a fajta.
Eredettörténet
Csak az a tény sertés fajta A magyar mangalicát Josef főherceg tenyésztette ki 1833-ban. Az adatok ekkor némileg eltérnek. A fő változat szerint a magyar házi sertéseket vaddisznóval keresztezték, ma már a magyar mangaliták legalább 50%-a a vaddisznó génjeit hordozza. Könnyű hinni egy ilyen változatban, elnézve a magyar mangalica kanról készült fotót.
A vadon élő ősök génjei egyértelműen beugrottak benne, hosszú orrával és felálló fülű vaddisznóval jutalmazva a házimalacot.
A magyar mangalitsa fajta eredetének második változata valamivel bonyolultabb, bár ott is megjelenik a főherceg. E verzió szerint Josef kapott valahonnan ajándékba egy tucat félvad szerb disznót, amiből 2 vaddisznó volt. A történelem hallgat arról, hogy mit jelentett a "félvad" szó. Vagy egy vaddisznóval keverve, vagy ezek a disznók egész évben az erdőben, legelőn éltek, és elzárkóztak az emberektől.
Az így létrejött félvaddisznókat a Földközi-tenger és a Kárpátok állományával keresztezték, hozzáadva a délkelet-magyarországi nádsertéseket. E változat szerint a magyar mangalitsa sertésfajtát csak 1860-ban tenyésztették ki.
A sertésfajta magyar molyhos mangalica eredetének első változata a mangalra utal, amelyet a kárpáti (magyar) mangalica vaddisznóval való átkelésével tenyésztettek ki.
Azok a sertések szülőfajtái, amelyekből a mangalicát tenyésztették, kemény rostos húsú és alacsony zsírtartalmú volt. Ez teljesen természetes a vaddisznók esetében, még akkor is, ha névlegesen háziasítottak. A magyar mangalit nem engedték szabad legelőre egész évben, pedig nyáron rendszeresen legeltettek, mint minden házi sertés.
A magyar mangalica a nyugodt életmódnak és a legelőre járás közbeni mozgás jelenlétének köszönhetően a klasszikus márványhúst hizlalta, ahol az izomrostok zsírrétegekkel tarkították. Az ilyen húsnak kiváló íze volt, és az akkori ínyencek nagyra értékelték.
A múlt század 50-es éveiben kezdett divatba jönni az egészséges életmód és a karcsú alak. Az a hiedelem pedig, hogy a disznózsír fogyasztása zsírt nyer, a sovány hús fogyasztásának növekedéséhez vezetett, és a hússertésfajták elkezdték kiszorítani a húszsírosakat.
Ennek eredményeként a Mangalitsa fajta sertéseinek száma annyira lecsökkent, hogy a fajta majdnem kihalt. És akkor a jamon és a lomo nemcsak Spanyolországban, hanem az egész világon divatossá vált. A múlt század 90-es éveiben pedig kiderült, hogy e finomságok előállításához katasztrofálisan hiányoznak a márványhús előállítására alkalmas sertések.
A spanyoloknak fel kellett vállalniuk a magyar mangalica újjáélesztését, különös gondossággal és takarmányozással, hogy minőségi termékeket kapjanak. A mangalitsa ma már nem veszélyeztetett sertésfajta, bár még mindig meglehetősen ritka.
Magyarországon a 2000-es években a magyar mangalicát nemzeti kincské nyilvánították és népszerűsítették a fajtát. A fajta szokatlan megjelenését a produktív tulajdonságok mellett reklámozásra is felhasználták, nemcsak magyar molyhos mangalicaként, hanem sehol máshol nem található göndör disznóként is reklámozták. A mangalitsa nagyon népszerű Ukrajnában és az Egyesült Királyságban. Oroszországban a magyar mangalica tenyészállománya még mindig nagyon kicsi, ezért ezeket a sertéseket gyakran keresztezik más fajtákkal. A keresztezett malacokat fajtatiszta leple alatt árulják, mivel a magyar mangalica árai nagyon magasak.
Leírás
Mivel a magyar mangalica sertésfajta a húszsíroshoz tartozik, így a külseje ennek az iránynak felel meg. Ezek könnyű, de erős csontozatú sertések. A formátum közepes, a test nem olyan hosszú, mint a húsmalacoknak. A fej közepes méretű, ívelt és viszonylag rövid orrú. Előre tájolt fülek. Háta egyenes. Néha lehet enyhe elhajlással, de ideális esetben a háta legyen lekerekítve, messziről tényleg nagyon hasonlít a bárányhoz. A mellkas terjedelmes. A hasának nagynak kell lennie.
A magyar mangalica fajta leírása szerint ezeknek a sertéseknek göndör sörtékkel kell rendelkezniük. És attól a pillanattól kezdve kezdődik a zűrzavar. Egyes források a magyar mangalica leírásában azt jelzik, hogy sörtéi csak télen görbülnek. A nyári vedlés után a hosszú tarló és a pehely kihullik, míg a rövidebb tarló egyenesre nő. A magyar molyhos mangalica gazdáinak véleménye szerint, akik óvodában vagy megbízható beszállítótól vásárolták magyar sertéseiket, a mangalica sörtéjének nyáron is göndörödöttnek kell lennie.
Ha összehasonlítjuk a magyar mangalica fajta fotóját és leírását a mangal disznó leírásával és fotójával, akkor vannak olyan gondolatok, hogy a magyar mangalitsa leple alatt gyakran írnak a mangalról. Nos, gondolj bele, három betű mindent megtesz. Valójában ez a két sertésfajta nem ugyanaz, bár rokonok.
A felső fotó a magyar molyhos mangalicáról, az alsó fotó a mangalmalacokról.
Ha összehasonlítjuk a mangalica és a brazier fajták sertéseiről készült nyári fotókat, könnyen észrevehető, hogy bár a parázs „gyapjú”, a sertés sörtéi egyenesek. A Mangalicában még nyáron is gyűrűkké görbülnek a sörték. Mangal fülei gyakran felállók, nem pedig előre néznek. A képen megkülönböztethetőek a csíkok a magyar mangalitsa fajta malacaiban, de alaposan meg kell nézni, a mangal fajta malacainál a jellegzetes „vad” szín egyértelműen kifejeződik.
Színek és jellemzők
A mangalitok 4 színválasztékkal rendelkeznek:
- Fehér;
- Piros;
- fekete;
- kétszínű (fecske).
Közülük a leggyakoribb a fehér. Az ilyen színű sertések leggyakrabban farmokon és magántanyákon találhatók. A disznók fehér ruhája kényelmesebb, mert a vágás és a fehér sertés teteme felvágása után. Ha különböző színeket szeretne, megvásárolhatja a másik három lehetőség egyikét.
A második helyen a népszerűségben a "fecske" szín áll. Az ilyen színű malac dekoratív megjelenése sok magántulajdonost vonz. Ezeket a malacokat gyakran nem húsra tenyésztik, hanem házi kedvencként. Igaz, méretük miatt még mindig disznóólban vannak. A képen a magyar mangalica fajtájú malac kétszínű színű "fecske".
A korai bizonyítékok szerint a "fecskék" korábban nagyobbak voltak, mint a más színű mangaliták. Most már csak rövidebb és durvább sörtékben különböznek a többi csíkos egyedtől.
A piros és a fekete szín egy időben nagyon ritka volt, és vannak információk, hogy ilyen színű malacokat nem lehet magánkézben vásárolni. Valójában ez nem így van. Valószínűleg hajdanán ilyen színű malacokat nem árultak magánkereskedőknek. Ma a tanyákon mind a négy szín megtalálható.
Egy profi fotón nagyon impozánsnak tűnik a vörös malac magyar mangalica. Főleg, ha a sertésnek gazdag színe van.
És itt van egy fekete magyar mangalica a fekete színek szerelmeseinek.
Mivel a mangal a nyugat-európai vaddisznó és a mangalitsa hibridje, a vaddisznó tulajdonságai gyakran megjelennek ebben a fajtában.
Fajtatiszta jelei
A bőr színétől függetlenül a szem közelében, a folton, a mellbimbókon, a végbélnyílás közelében és a farok belsejében feketének kell lennie. A szempillák és a szemöldökök is fekete színűek. A sörték a farok végén és a folt közelében feketék. A láb bőre fekete. A tapaszon nem lehetnek rózsaszín foltok.
Ezt a helyet Velman foltnak hívják, és a fő jele annak, hogy a sertés valóban telivér. De valamiért senki nem fényképezi le Velman helyét a magyar mangalicánál. Vagy a disznók nem mindenkinél telivérek, vagy ez nem olyan állandó jel.
Termelékenység
A Mangalitsa sertésfajta termőképessége alacsony. Egy felnőtt koca súlya 160-200 kg, kan - 200-300 kg. A fajta későn érő. A malacok ivaréretté válnak egy éves korukban. Az első fialásban 4-6 malac. Érettebb királynőnél a malacok száma megnőhet. De 10 vagy több kölyök ellést telivér sertéseknél nemkívánatosnak és atipikusnak tartják.
Hat hónapra a malacok elérik a 70 kg-os súlyt. A szalonna rétege a vágás korára eléri az 5,5-6,5 cm-t. A sertés súlyok nélküli súlyának tisztázására speciálisan összeállított táblázatok állnak rendelkezésre a sertés testhosszának és a mellkas kerületének arányáról. De a magyar mangalica malacok ritkasága miatt külön mérettáblázat nincs rájuk. De a Mangalitsa testfelépítése hasonló a többi húsos zsíros fajtához, így használhatja az általános táblázatot.
Előnyök és hátrányok
A magyar mangalica tulajdonosainak véleménye szerint előnyei közé tartozik, hogy meleg disznóól nélkül, csak lombkorona alatt telelhet.
A magyar mangalicahús minőségével kapcsolatos vélemények általában lelkesek, de ha a fajtához tartozó sertések termesztésének időpontjáról és a megtermelt termelés mennyiségéről van szó, a lelkesedés alábbhagy: más fajták sokkal termékenyebbek.
A magyar mangalica gazdáitól gyakran lehet negatív visszajelzéseket találni. De ez nem a fajta hiányosságaiból adódik, hanem abból, hogy nehéz fajtatiszta sertést találni. A keresztezett sertés utódai minőségileg rosszabbak, mint a gyártók. Ezért amikor egy keresztezett fajt egy fajtatiszta mangalica leple alatt értékesítenek, természetes az elégedetlenség megjelenése a keresztezett fajták szaporítása során.
Karbantartás és gondozás
A magyar mangalica takarmányozása és fenntartása összességében nem különbözik a többi sertésfajtától. Kezdetben a fajtát "félnomádként" tenyésztették, állandó szabadföldi legeltetéssel. Ezért szükség esetén a Mangalitsa a szabadban is telelhet, szénakazalba bújva, mint a vad rokonok. De ha téli súlygyarapodásra van szükség, jobb, ha nem helyezi el a Mangalitsát extrém körülmények között. Ma ezt a fajtát háromféleképpen lehet tartani:
- szobában;
- v kifutókorlát;
- vegyes.
A benti tartás a sertéstenyésztés szokásos módja. A vastag és meleg sörték miatt nem illik jól a mangalákhoz.
A termikus egyensúly fenntartása érdekében a helyiségben lévő Mangalitsa eltávolítja a felesleges sörtéket, és "hétköznapi" disznóvá válik. Ugyanakkor a hús minősége is romlik, hiszen a szükséges „márvány” megszerzéséhez speciális étrendet kell választani. Megfelelő mennyiségű mozgás hiányában a Mangalitsa hajlamos az elhízásra. Emiatt a magyar mangalica beltartalma jóval drágul, a hús ára a sovány sertéshúsnál megszokott árra csökken.
Ennél a fajtánál sokkal jobban megfelel. A magyar mangalica gondozása ezzel a tartási móddal nem nehéz. A hidegtől való védekezés érdekében a sertéseknek elegendő egy szénakazalt imitáló menedéket építeni. Azaz biztosítsunk vastag szalmaágyneműt a padlón, és meleg tetőt a tetején. Ha egy kis lyukat készítünk, felülről és oldalról szénabálákkal lezárva, mint a fenti videóban, akkor az ilyen körülmények elegendőek lesznek a sertések biztonságos teleléséhez.
De csak áttelelni, télen nem hízni. Annak érdekében, hogy a sertések télen növekedjenek, gondosan ki kell választania, hogyan takarmányozza a magyar mangalicát a hideg évszakban. Ehhez télen meleg ételt kell adni nekik. A sertéseknél a kását gabonafélékből főzik, vagy a moslékot korpából készítik. Az ételnek melegnek, de nem forrázónak kell lennie.
Karámban tartva az összes sertést együtt tartják, beleértve az újszülött malacokat is. Valójában ez a nyulak gödörben tartásának analógja, de nagyobb állatok esetében.
A vegyes típus alkalmas kocák tartására. Mivel a sertések utódait évente kétszer szerzik, egy alkalom elkerülhetetlenül a hideg évszakra esik. Ezért hideg időben a sertéseket istállóban tartják, majd a hőség beállta és a legelő megjelenése után karámba viszik, legelőkön legelnek.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagyszámú sertés és kis legelőterület esetén a legelőn lévő összes növényzet nagyon gyorsan megeszik vagy letaposódik. A mesterséges legeltetést évente takarmányfüvekkel kell telepíteni, és be kell tartani a sertésszám/legelő terület arányát: az elválasztástól a vágásig hektáronként legfeljebb 14 hízósertést, 6 kocát vagy 74 fej malacot legeltetnek 6 hónap alatt.
A betegségek elkerülése érdekében minden előírt állatorvosi eljárást el kell végezni, és be kell tartani az oltási ütemtervet.
Táplálás
A mangalitsa jellemzői általában azt jelzik, hogy ez egy növényevő fajta, és legelőn hizlalható réten legelve.
Minden sertés, beleértve a vaddisznókat is, mindenevő. Ez azt jelenti, hogy növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszthatnak. De mivel nem ragadozók, a disznók csak azokat ölik meg, akik nem tudnak elmenekülni előlük. Vagy egyél dögöt. Étrendjük fő százaléka valóban a növényi élelmiszerekre esik, amelyeknek nincs lába. De a fű és a gyökerek csak életfenntartásra jók, ezeket a sertéseket gabonatakarmányon hizlalják.
A régi időkben nagyon gyakoriak voltak az ilyen helyzetek. Ezért ne reménykedj abban, hogy a sertések növényevők, és hagyd magad mellett azokat, akik nem tudják megvédeni magukat.
Hízósertések tartása esetén zöld friss fűvel kell ellátni őket. A magyar pásztorok ma is nap mint nap összeszedik ezeket a malacokat a falu minden tájáról, és kihajtják a rétekre a legelőre. A disznók a fű mellett főtt konyhai hulladékot és főtt kását is kapnak. Télen fű helyett szénával látják el a sertéseket.
Lehetőleg makk, gyökérnövény, friss kukoricacsutka, sütőtök, hüvelyesek (az egész növény felhasználható), szilázs, sör, malomhulladék kerül az étrendbe. Nyers burgonya adható, de az esetleges szolaninmérgezés miatt nem kívánatos. A szolanin elpusztításához jobb burgonyát főzni. A sertéseknél is keményfák és cserjék ágaiból kötnek seprűt. De ebben az esetben jól kell ismerni a vadon élő flórát. Egyes cserjék mérgezőek lehetnek.
A "növényevő" Mangalitsy nem utasítja el a halakat, békákat, csigákat, rovarokat, férgeket. Itt duplán óvatosnak kell lenni. Az emberre a legveszélyesebb férgek a galandféreg, amely nem csak a sertéseket használja köztes gazdaként. Csak az állatok által megevett csigákból kerül a sertésbe. A sertés galandféreg végső tulajdonosa egy férfi.
A szokásos élelmiszerek mellett krétát, hús- és csontlisztet és vörös agyagot is hozzáadnak az étrendhez. Jobb, ha az utóbbit külön helyezzük el, és a sertéseknek szabad hozzáférést biztosítunk a csalihoz.
Ezenkívül ne legyen buzgó az asztali sóval. A sertések nagyon hajlamosak a sómérgezésre.
Javasoljuk, hogy a mangalitok étrendjébe gabonatakarmányt adjunk 30 nappal a vágás előtt, és csak napi 300 g-ot. De a Mangalitsa fajta sertéseinek tulajdonosai szerint ez nem elég. A hat hónapos korig tartó malacoknak 0,5 kg gabonára van szükségük, a kifejletteknek legfeljebb 1 kg-ot.
Tenyésztés
A sertések átlagos vemhességi idejét a következő képlet alapján számítják ki: 3 hónap, 3 hét és 3 nap. Ez összesen 114 nap. De a fialás időtartama 98 és 124 nap között változhat. Fialás előtt a kocát száraz és tiszta helyiségbe helyezik, ahol vastag szalmaágyat helyeznek el.
Egy héttel a fialás előtt a sertés tőgye megduzzad, és a kolosztrum kezd kiemelkedni. De nem minden királylány engedi magát éreztetni, így könnyebb eligazodni a „napi” jelek szerint: 24 órával az ellés előtt, vagy még később a malac elkezd „fészket csavarni” az alomból. Ha a disznók együtt élnek, a királynő kihallgatásra készen agresszíven kirúgja a szomszédokat. Viszonylag csekély populációval a szobában még a többi sertést is el tudja hajtani.
A malacok nagyon gyorsan születnek, és azonnal a mellbimbókhoz mennek. A fajtaleírásokban a magyar mangalica malacoknak javasoljuk a köldökzsinór elvágását és a vágást jóddal történő fertőtlenítést a köldökfertőzés elkerülése érdekében.
Az ötlet jó, de csak azzal a feltétellel, hogy a sertésnek nincsenek túl erős „vad” génjei, amelyek miatt a kocák megvédik az utódaikat. Az ilyen agresszív malacok királynőnek is jók, de nem engedik malacokat elkapni, és elszakíthatják az embert. A mangaliták azonban elég erős immunitással rendelkeznek ahhoz, hogy maguk is megbirkózzanak a köldökzsinórral, és emberi beavatkozás nélkül is megbirkóznak.
Az ellés után a sertés almot teljesen megtisztítják. Úgy tartják, hogy ezt azért teszik, hogy a koca ne egye meg a malacokat. Valójában egy malacot esző disznót azonnal húsért küldenek. Az almot pedig meg kell tisztítani, hogy a szalmán maradt vér és magzatvíz ne bomlik le, és ne fertőzze meg malacokkal a malacot.
A malacokat az 5. napon vastartalmú készítményekkel szúrják ki, hogy elkerüljék a vérszegénységet. A 4. napon speciális drótvágókkal felülről és alulról letörik az agyarakat, hogy ne sértsék meg a malacot. De ez utóbbit csak akkor lehet megtenni, ha a koca engedi.
De élő sertésnél a malacok több mint egy hónapig isznak tejet, bár körülbelül két héttől kezdik meg a "felnőtt" táplálék evését.
A magyar mangalica leírása azt jelzi, hogy a malacok csíkokkal születnek.
De a mangaliták csíkjai kevésbé hangsúlyosak, mint a mangaláké. Ezenkívül a malacoknak születésükkor nincs göndör sörtéje. Több mint egy hónapossá válnak a magyar mangalica göndör malacai.
De a sertések 2 hónapig etetik a malacokat. Ha nincs szükség a koca intenzív használatára, addig a korig a malacok a sertés alatt hagyhatók.
Malacok etetése
Életük első napjaiban a malacok csak sertéstejet esznek. 3-5 naptól kezdve lehet csalit bevezetni. Ebben az időben a malacoknak még nem szabad zöld füvet és zöldséget adni. Igen, és szilárd táplálék ebben a korban a malacok még mindig nem esznek, szóval amivel etetni lehet ebben a korban a magyar mangalica malacait, azt finomra kell darálni és folyékony pépet kell készíteni, amit a malacok a mellbimbón keresztül szívhatnak. (ha a disznó nem bánja). A keverék tartalma:
- borsó;
- pörkölt árpa (árpa);
- kukorica;
- búza.
A malacok két hetes koruktól kezdik megkóstolni a felnőtt sertés táplálékát, és hónapról hónapra felveszik a versenyt a kocával. A magyar mangalica malacait egy hónap múlva viszik el, így a magyar mangalica elválasztott malacainak etetése sem éri meg: ugyanúgy etetik, mint a felnőtt malacokat, de kisebb mennyiségben.
A tenyésztés néhány részlete
A sertések intenzív hústenyésztési felhasználása esetén a szülés utáni legelső vadászat során előfordulnak. De néha a disznó nem vágyik arra, hogy újra találkozzon a vaddisznóval. Két oka lehet annak, hogy a magyar mangalicát nem rejtik el:
- nem jött el a párzás ideje;
- betegség.
A háziállatok általában a kölykök megjelenése után átlagosan 10 nappal kezdenek vadászni. De a disznók ügyesek ebből a szempontból. A következő vadászat a sertés csak 2 hónappal az ellés után jön.
Ha idő előtt párosodni próbál, a malac nem hajlandó elfogadni a vaddisznót. Annak a jele, hogy a malac bejött a vadászatba, hogy a malac „felkel”, vagyis nem fekszik le, mint általában, hanem várja a hímet.
A második ok sokkal kevésbé kellemes. Pontos diagnózist csak állatorvos tud felállítani. Ha egy disznó megengedi a vaddisznót, de agglegény, az oka nagy valószínűséggel hormonális zavarok. A rendellenességeket petefészekciszta vagy más problémák okozhatják. Egyes fertőző betegségek szintén meddőséget okoznak. Ezért, ha egy sertés nyilvánvaló ok nélkül egyedülálló, állatorvoshoz kell fordulni.
Vélemények
Következtetés
A magyar mangalica fajtájú sertés a mangalica malacokból nyert minőségi húsnak köszönhetően meg tudja szerezni pozícióját Oroszországban. Tekintettel a magángazdaságok sertéstulajdonosai iránti érdeklődésre, a Mangalitsa az egész Orosz Föderációban elterjedhet. De ehhez idő kell.
