Szőlőtermesztéskor tavaszi metszés szükséges a magas terméshozam eléréséhez és a bokrok jó állapotának fenntartásához. Az eljárás során a növény kialakítását végzik, amely nélkül lehetetlen megakadályozni számos betegség előfordulását. A megfelelően kialakított növény gondozása és betakarítása is könnyebbé válik. Ha nem vágja le időben a szőlőt, akkora méretűre nő, hogy már nem könnyű begyűjteni az érett ecsetet. Ezenkívül a bokor megvastagodása miatt a belső hajtásokon megszűnik kötni és beérni a termést, mivel ott nincs elég fény. A szőlő helytelen termesztése esetén fellépő megnövekedett páratartalom kiváltja a gombás betegségek kialakulását.
A tavaszi és őszi metszés során ismernie kell néhány jellemzőjét, amelyek lehetővé teszik a munka helyes elvégzését. Ha hibákat követ el a metszés során, a szőlő súlyosan megbetegszik, és nem lesz képes teljes gyümölcsöt hozni. A kezdéshez pontosan meg kell határoznia, hogy mire van szükség, és ki kell választania a megfelelő készletet.
A szőlőmetszéshez minden szükséges felszerelést elő kell készítenie.
Bizonyos árnyalatok ismerete a növény metszésekor megelőzheti a szőlővel kapcsolatos problémákat a jövőben. A kezdőknek tisztában kell lenniük a munka következő jellemzőivel:
A vágószerszámot előre elkészítjük. A munkához metszővágóra, dugványvágásra szolgáló késre van szükség, amellyel a tél után a növényen néha előforduló sebeket is megtisztítják, valamint fűrészre (ha vastag törzset kell eltávolítani). A metszőmetszetet és a kést először meg kell élezni, hogy egyenletesen vágják le a rügyeket és a hajtásokat egyszerre anélkül, hogy szükségtelenül károsítanák a szőlőt. Ebben a cikkben olvassa el azt is, hogyan kell tavasszal metszeni egy körtefát.
Az illetékes metszés utáni sebek nagyon gyorsan meghúzódnak. Mindenekelőtt az összes száraz és beteg ágat eltávolítják, és csak ezután a felesleges ágakat. A szabályok szerinti metszés során a tavaly elért növekedés 90%-át le kell vágni.
A szőlő tavaszi metszésének általánosan elfogadott sémája megköveteli az alapvető ajánlások betartását, amelyek a következőket tartalmazzák:
Ne dolgozzon esős időben. Nem végezhet metszést anélkül, hogy megértené, hogy pontosan hogyan fog kialakulni a bokor.
Délen március elején, más régiókban a hónap 20-án vizsgálják meg a szőlőültetvényeket betegségekre. Minden beteg területet késsel választanak ki, és a szabaddá vált tiszta fát réz-szulfát oldattal kezelik, amelynek szilárdságának 6% -osnak kell lennie. Az alföldön termő szőlőültetvények az ottani magas páratartalom miatt hajlamosabbak a betegségekre.
A tavaszi metszés, amely a növény kialakulásához szükséges, lehet korai és késői. A korai munka a legelső meleg napokon kezdődik, amikor a levegő hőmérséklete +3 között vanO -tól +5-igO VAL VEL. Ebben a pillanatban a növény kezd felébredni a nyugalmi állapotából, de az aktív nedváramlás még nem kezdődött el.
A késői metszést a vesék duzzanata idején végezzük. Ő nem kívánt. Az aktív nedváramlás ezen időszakában a sérült szőlő sokat sírni fog, ami miatt a bokor súlyosan meggyengülhet. Ez a fajta metszés csak feltétlenül szükséges. Ezen a linken megtudhatja az öreg almafák metszését is.
Az ókorban erős, kiszáradt fák szolgálták a szőlő támasztékát, ami meglehetősen nehéz feladattá tette a betakarítást.
A bokor kialakulására vonatkozó szabályok pontos ismerete lehetővé teszi, hogy mindent helyesen tegyen a metszés során, és ne károsítsa a növényt. A tavaszi vagy téli metszést nem szabad kizárólag személyes preferencia alapján végezni. Egy ilyen hiba gyakran alacsony hozamot, és néha egy szőlőbokor halálát okozza. A munka során csak a felesleges szőlőt és hajtást kell levágni, miután korábban pontosan megértette, melyikük van.
Gyakran a metszés után a bokor teljesen csupasznak tűnik, de ez normális. Amint a növény elkezd aktívan fejlődni, a zöld tömeg és a hajtások gyorsan növekednek, amelyeken aktív virágzás és termés következik be.
Fiatal növény metszésekor a kertész fő feladata egyetlen erős hajtás kialakítása, amely később az alapja lesz. Tavasszal minden gyenge hajtást le kell vágni, mert csak az erős bokorból húzódnak. A hüvely kialakításához a hajtást nemcsak a legerősebbnek kell kiválasztani, hanem szükségszerűen a talajból is. Egy támasztékhoz kell kötni. A szőlő fejlődésének kezdetén ehhez csak egy csap használható.
Ha 2 ujjú bokrot terveznek kialakítani, akkor 2 hajtás marad. Azonban szem előtt kell tartani, hogy a bokornak ehhez különösen erősnek kell lennie. Ha a szőlő palánta gyenge, az ilyen termesztés nem kívánatos. Minden metszési munkát be kell fejezni a nedváramlás kezdetéig.
A régi növények már kialakultak, metszése a jó állapot fenntartása és a bokor túlnövekedésének megakadályozása érdekében történik. Ebben az esetben már nem szükséges a harisnyakötő és az ujjak kialakítása. Az ilyen metszés inkább higiénikus és megújító. Akkor hajtják végre, ha a régi, gyümölcsöt termő hajtásokat nem vágták ki ősszel, és beteg és kiszáradt ágak vannak.
Az ilyen metszést a 4 évnél idősebb növényeknél végezzük, amelyek már kialakítottak hüvelyeket és termőszemeket. Ez az eljárás lehetővé teszi a régi ágak fiatalokkal való helyettesítését, ezáltal növelve a növény termését. A nyári tavaszi munkáknak köszönhetően új gyümölcstermő láncok aktívan alakulnak ki. Ennél a metszésnél a fő szabály az, hogy minden csomót, amely a gyökér mellett található, rövidre vágják, de a termő felső szőlőt hosszan tartják. Ez az anyag a szőlőről fog mesélni.
A bokor kialakulása lehetséges szabványos és nem szabványos. Mindkét esetben a növény felemelkedik. A választott forma nagymértékben függ a személyes preferenciáktól és a szőlő növekedési feltételeitől. A szabványos metszés egy kis, 20-80 cm magas szár kialakítását jelenti, amelyből az ágak a talajból kiemelve nyúlnak ki. Ez a formázási lehetőség előnyösebb, ha a növény ültetési helyén nedves a talaj. A szőlőbokor hasonló formájával a talaj jobban szellőzik, ezért nem jönnek létre kedvező feltételek a gombás betegségek (szürke rothadás, antracnózis, klorózis) kialakulásához. Azt is szem előtt kell tartani, hogy ez a bokorképzési módszer csak olyan fajtákra érvényes, amelyeket nem kell télen takarni. A körtekorona kialakításáról itt olvashat.
A növény formatív metszését a növekedés első 6 évében végezzük. Továbbá csak egészségügyi és fiatalító (gyümölcshöz).
A szár nélküli forma azt sugallja, hogy egy vagy több ujj azonnal eltávolodik a talajtól, és egy támaszhoz kötve felemelkedik. A forma kényelmes, ha nagy bokrot kell szereznie.
Ha a bokrot nem alakították ki időben, nem fog teljesen gyümölcsöt hozni. A leromlott állapotú régi növényeket ősszel és tavasszal le kell metszeni, hogy helyreállítsák a szőlőültetvény normális megjelenését.
Ezt a képződményt ipari termesztésnél, illetve a termesztés helyén, meleg éghajlaton, magas talajnedvesség mellett használják. A bokor kialakulását 6 évig végzik.
Az első évben a palánta tetejét úgy vágjuk le, hogy a talajszinttől számítva csak 2 szem maradjon a hajtáson. Az összes többi hajtást és rügyet eltávolítjuk.
Tavasszal a 2. évben az elmúlt szezonban kialakult hajtásokkal dolgoznak. A hosszabbnál le kell vágni a koronát, 7-12 szemet hagyva. A második hajtás megkímélt, lerövidül, csak 2-3 rügy marad.
3 éves kortól megkezdődik a bole kialakulása. Ehhez 2 felső szemet levágunk 2 felső hajtásról, amelyeket ezután rácsra kötünk. Ezek a hajtások a bokor ujjai. Ezután a növényen le kell vágni a tartalék hajtást 2 szemre, hogy helyettesítő csomót képezzen.
4 évre hüvelyeket alakítanak ki, levágva, attól függően, hogy melyik támaszon képződik a szőlő, és minden felesleges növekedést is eltávolítanak.
Az 5. évre minden olyan hajtást eltávolítanak, amely nem tartozik a főágakhoz. Ez lehetővé teszi, hogy egy teljes értékű bokrot kapjon, amely bőséges termést ad, ugyanakkor nem sűrűsödik.
A 6. évben pótcsomót vágnak 2 szemre, és a gyümölcs nyilat lerövidítik 8 szemre.
Az így kialakított bokor mérete jelentősen helyet takaríthat meg. A dugványok betakarításáról és tárolásáról itt olvashat.
Ha a bokor megfelelően van kialakítva, és jól ápolják, akkor több mint 100 évig termhet.
A növény kialakulása ebben az esetben sokkal kevesebb időt igényel, és mindössze 3 év alatt jó bokrot kapunk. Ha fedőfajtát termesztenek, akkor ez az egyetlen formálási mód. A növény meglehetősen nagy területet foglal el vele.
A képződés első évében le kell vágni a fiatal növekedés 90% -át, valamint a növény összes beteg, deformált és sérült hajtását. Csak 2 vagy 3 hajtás maradjon 2 szemmel.
A második évben a növekedés 60%-át eltávolítják a növényből. Csak a 2 legerősebb hajtás maradt meg a csírákon, amelyek a jövőben a bokor alapjává válnak. Le kell rövidíteni őket, csak 3 szemet hagyva. A tenyészidő végére jelentős számú egynyári hajtás képződik rajtuk.
3 éves korban terméskötéseket kell kialakítani a bokrokon. Az alsó szőlőt, amely a helyettesítő csomó lesz, 2 szem levágja, a felsőt (gyümölcsöt) pedig 10 rügy. Ha több hüvely van kialakítva, akkor ezekkel is így kell eljárni, mindegyiken 2 szőlőt hagyva. A növény összes többi hajtását teljesen el kell távolítani.
A metszés során fontos, hogy ne feledkezzünk meg a cserecsomók elhagyásáról, amelyek nélkül a jövőben nem lehet frissíteni a koronát.
A szőlőben minden része értékes az egészség szempontjából - a bogyóktól a gyökerekig.
Ez a metszésmód szükséges a növény koronájának megfiatalításához és a termés ösztönzéséhez. Ehhez a termőszőlőt a cserecsomó szintjére vágják, ami után 2 új szőlő nő a helyére, amelyek bővebben hoznak, és nagyobbak lesznek a fürtök rajtuk. A metszés utáni pótcsomón a termésgyűrű egész nyáron kifejlődik, és a következő szezonra már teljesen kialakul a bokor.
Ezzel a metszéssel csak az alsó szőlőt vágjuk le, ami a pótcsomóból származik. A felső szőlőt nem szabad megérinteni. Legfeljebb 6 új hajtás nőhet egy cserecsomón, de nem hagyhatja el mindet. Tavasszal ki kell választani a 2 legerősebbet, a többit pedig el kell távolítani. Az alsó szőlőtőből lesz az új cserecsomó, a felső szőlőből pedig a gyümölcs nyíl.
Ebben a videóban láthatja, hogyan metszik a szőlőt tavasszal, hogyan dolgozzák fel a szőlőt tavasszal, valamint a szőlő helyes elhelyezkedését a rácson.